Ha az ember kevesebb, mint három hónap alatt több mint másfélmillió karakternyi angol szöveg magyar fordításával dolgozik, a szöveg szétesik mondatokra, a mondatok szavakra és nyelvtani funkciókra. És meg kell mondanom, ez nagyon jót tesz az íráskészségnek. Amúgy sem bántam, és azóta sem, hogy belefolyhattam a The Witcher 2: Assassins of Kings c. számítógépes játék lokalizációjába, de így meg kifejezetten sok haszna volt/van. Az elmúlt fél évemet Geraltnak szenteltem, és ha megjelenik a játék, biztosan írok még róla sokat.
Mindenesetre belegondolni is szörnyű, mennyi karaktert írtam eddig életem során összesen, abból mennyi irodalmi jellegű szöveg. De másfélmillió karakter akkor is tekintély. Emellett a könyvek szerkesztése és a játékok honosítása, most már bizton állíthatom, jótékony hatással van a szövegalkotásra. Hirtelen világossá válnak a korábban is értett, de így gyakorlatban százszor és százszor átismételt nyelvi funkciók, szabályok, szókincs, kohézió, minden.
Bár lokalizáció terén bőven túl vagyok a száz játékon, és kerültek ki a bábáskodásom alól olyan gyöngyszemek is, mint a F.E.A.R. 2: Project Origin vagy a Mass Effect 1 (erről is fogok még írni), azt hiszem, egyik játékba sem éltem bele magam annyira, mint ebbe. Az első részben MÉG külsős munkatárs voltam, ebben meg MÁR, de a kettő között eltelt idő és tapasztalat, a világ iránti elkötelezettségem miatt azt kell mondanom, ez a második rész lesz az eddigi legjobb lokalizáció, amit a nevem fémjelez.
Az meg már csak hab a tortán, hogy mindemellett más feladataim is voltak, mint például a könyv feletti bábáskodás (lehet, hogy erről is írok a megjelenéskor), vagy éppen a saját regényem írása. A beosztható időm persze limitált, de olyan szinergiák futkároztak az elmúlt hónapban, hogy csak na.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése