Sorsfintor

Az amúgy milyen felháborító már a sorstól, hogy egész nyáron ettem könnyű és finom jégkrémeket, amelyikben állítólag minden 10. nyer, és legalább 20-at elfogyasztottam, erre most nyerek:

De most meg már lejárt az akció, és nem kapok még egy fagyit. Búúúú!

Az eredetietlenség Terra Novája

Nos, ezt a postot tegnap kellett volna megírnom, de az új ember betanítása, saját munkám, mástól átvett munkám, regényem szerkesztése és fordítási feladatok mellett valahogy nem jutott rá idő... Bocsi, remélem, azért még valamennyire aktuális.

Szóval megnéztem a Terra Nova első epizódot, és több helyen ki akartam kapcsolni. Mivel már sokan és sokhelyütt írtak arról, hogy klisék halmaza, és nulla eredeti ötlet van benne - ami amúgy tényleg fájdalmas -, úgyhogy én erről már nem szaporítom a szót. Viszont miközben néztem, az járt végig az eszemben, hogy volt nem olyan rég egy brit scifi sorozat (Outcasts), amely nem ennyi pénzből készült, mint a Terra Nova, és le is lőtték, mert nem volt benne boncolás, kutya és gyerek, és mégis sokkal jobb volt, mint a Jurassic Park sorozat. Az utóbbi ugyanis elképesztő hasonlóságot mutat az előbbivel.
Az Outcastsról már írtam korábban, úgyhogy lássunk egy összehasonlító elemzést.

1. Új világ, ahol az emberiség új kezdetet remél
Fort Haven kontra Terra Nova. Az egyik kicsit poros, a másik csillivilli és modern és új és paradicsomi. Hát nemtom, melyik valósághűbb. Mindenesetre pont ugyanaz a szituáció: a főszereplők új életet kezdtek egy kolónián, amelyből visszafelé nincs út.

2. A kolónián kívüli terület veszélyes
Az egyikben dinók, a másikban sivatag és viharok, de a lényeg ugyanaz: nem jó kimenni a kapun kívülre.

3. Száműzöttek
Jééé, mindkét sorozatban vannak más emberek is, micsoda meglepetés. Az Outcastsban maguk az "outcast"-ok, a Terra Novában pedig egy speciális embercsapat, akiket valami céllal küldtek vissza az időben. Mindkét csapatot titok lengi körül, és mindkét csapatnak a vezetőjét személyesen ismeri a kolónia vezetője.

3. Szegény gyermek, aki elvesztette a szüleit (+ esetleg családja többi részét)
Az Outcastsban ez komoly dráma, a TN-ban csak sima tény, amit a lány leszar. No comment.

4. Smartass
Az Outcastsban ez afféle átok, amivel a srác nem tud és nem akar mit kezdeni. A TN-ben simán infóforrás, aki mindent tud, és elmondja a buta nézőnek, amit tudnia kell.

5. Fickó, aki most rendőr, de odaát volt börtönben
TN-ben ezt durván az arcunkba tolják, ráadásul logikátlanságoktól hemzsegve. Outcasts-ban ez Richard és Cass titka, amelyre lassan derül fény, és Cass egyáltalán nem büszke rá.

6. A vezető fia(i) eltűnt(ek)
Mekkora kreativitás a TN írói részéről, bakker! Legyen a vezetőnek személyes tragédiája. Oké, de mi? Hátöööö... Eltűnt a fia!

7. Titokzatos dolgok történnek ezen az új világon, ami miatt kiderül, hogy talán mégsem annyira jó
Outcastsban szép lassan van felvezetve, találnak egy emberi csontvázat, misztikus dolgok történnek Richarddal, stb. TN-ben szintén az arcunkba tolva az első epizódban, hogy nesze, ez lesz a rejtély, amire megoldást kell találni.

...És még sorolhatnám. Úgyhogy nagyon mérges vagyok a Terra Nova készítőire és íróira, mert nulla az erőfeszítés, amit beletettek, ráadásul csúnyán nyúltak mindenhonnan, és nyilván nem az Outcastsot másolták le, de ha már most csináltak scifi sorozatot, legalább utánanézhettek volna, mi van a piacon. Szánalom.
A másik szánalom a logikátlanságok (hol volt a kislány két évig, miért pont két év után vitte be a feleség a mindent vágó lézert a férjének, miért ilyen szánalmas a biztonsági rendszer a TN-re vivő szerkezetnél, miért fut ki a lány az autóból a dinók közé és miért nem állítják meg a többiek, miért nem volt eddig baleset az állandóan kijáró fiataloknál, miért bízik meg egyetlen délután után a vezető a badass fickóban stb.), plusz az a Disney-feeling, hogy semelyik kölyök nem halt meg. Az egyiknek megcsócsálta egy dinó a vádliját, a másik pedig szerzett egy mellkasi sebet, vúúúú. Hát ez valami botrány, így azt sugallják a nézőnek, hogy nyugi, annyira nem is veszélyes ez a dzsungel.

Ja, és a hatalmas hold az kiverte a biztosítékot. Legalább annyit tettek volna, hogy utánanéznek mondjuk a wiki oldalon, hogy mekkora volt akkor...

True Blood karakterek eredményhirdetés

A szavazás, amit múlt kedden írtam ki, egész érdekes eredményt hozott. Gyakorlatilag eljátszhatnánk a True Bloodot, mert minden szereplőre jutott egy olvasóm, aki vállalta (oké, a boszi kicsit sok lett, de sebaj, lesz majd következő szezon is...). De nézzük részletesen! 19 szavazatot kaptam, amelyek így oszlottak meg:
- 5 vámpír
- 4 vérfarkas
- 2 vércica (jó, párduc, na)
- 2 tündér
- 1 alakváltó
- 3 boszorkány
- 1 brujo
- 1 médium

Lássuk a szereplőket!

Vámpírok

1. Bill Compton
Sármos, hatalma jelentős, mi kell még? Csak 174 éves, de sebaj, legalább még emlékszik (valamennyire) emberi éveire.
A truebloodwiki szerint karaktertípusa: gyengéd, titokzatos, déli úriember, komoly és birtokolni vágyó.
Színész: Stephen Moyer

2. Jessica Hamby
Bill "gyermeke", szerintem a legaranyosabb és egyben a legszebb csaj az egész sorozatban. Még blogja is van.
Személyiségtípusa: gyerekes, nyafogós, kalandvágyó, kíváncsi, élményekre vágyó. Ebből mondjuk szerintem az első kettőt leadta, és így már sokkal jobb karakter, mint az elején.
Színész: Deborah Ann Woll

3. Eric Northman
Az egyik legidősebb vámpír, és ráadásul még viking is! Hosszú hajjal teljesen kész. És az mekkora volt már, amikor...
SPOILER ...elvesztette az emlékeit, és kis mimóza lett!
Személyiségtípusa: parancsnok, tartózkodó, hatalmas, hűséges.
Színész: Alexander Skarsgård

4. Pam de Beaufort
Ezt a csajt az elején eléggé utáltam, de később rájöttem, hogy nagyon jól megcsinált karakter, és ízt is adtak neki a második szezontól kezdve, ami különlegesebbé tette, mint az eredeti szerepköre (Eric "árnyéka"). Az utolsó szezonban mondjuk eléggé rosszul járt, viszont cserébe elég jó szövegeket kapott.
Személyiségtípusa: ironikus, humoros, szarkasztikus, tapintatlan, nyílt, hidegvérű
Színész: Kristin Bauer

Bajban voltam, kit tegyek meg ötödik vámpírnak, mert azért a nem teljesen főszereplők hullanak, mint a legyek, de aki esetleg nem látta a negyedik szezon végét, annak nem lövöm le a poént, és nem mondom el, hogy...
SPOILER ...Nan meghalt, Reverend Steve Newlin pedig vámpír lett...
Tehát:

5. Nan Flanagan
Igazi "tökös csaj", a részletek és a rinyálás nem érdekli, csak az eredmények. Szerintem az első szezonban volt a legjobb, onnan lefelé vitt az útja, de azért teljesen jó karakter.
Személyiségtípusa: határozott, akaratos, célratörő, makacs, parancsnok
Színész: Jessica Tuck

Vérfarkasok

1. Alcide Herveaux
A neve elég idétlen, de a srác tud valamit. Eredetileg tuti a Twilight miatt hozták be, hogy Sookie-nak is meglegyen a vámpír vs. vérfarkas dilemmája, de szerencsére sikerült ebből kievickélni. Utáltam volna a dolgot. Persze azért így is megvan a szappanopera, aminek elég kemény pontot tesznek a végére az utolsó szezonban... de hát az élet kegyetlen.
Személyiségtípusa: heves vérmérsékletű, forróvérű, morgós
Színész: Joe Manganiello

2. Debbie Pelt
Ez a csaj tök cuki lenne, és a motivációja is eléggé kiderül az utolsó szezonban, úgyhogy nem utáljuk annyira azért, mert v-junkie... Tulajdonképpen elég rossz neki.
Ami fura, hogy az egyik féle truebloodwikiből teljesen hiányzik. Ennyire lényegtelennek tartották volna?
Tök vicces a karakter neve (pelt = bőr, irha) és az igazi neve is (brit ősök?).
Színész: Brit Morgan

3. Marcus Bozeman
Ő a falkavezér, ami nekem furcsa volt, mikor először megjelent. Nem igazán láttam, miért. De úgy érthető, ha az ember sejti, hogy ebből konfliktus lesz...
Olyan egyébként, mintha nem tudták volna eldönteni maguk az írók sem, hogy alapvetően pozitív vagy negatív karaktert akarnak-e belőle. Végül is csak egy apa, aki össze akarja tartani a családját, de ugyanakkor annyi negatív tulajdonsága van, hogy felsorolni se lehet.
Színész: Daniel Buran

4. Emma Garza
Azért őt választottam negyediknek, mert shifterre csak egy szavazat érkezett, pedig ott aztán lenne több.
Tehát ugye nem tudjuk, hogy ő vérfarkas lesz-e vagy alakváltó, de tegyük fel, vérfarkas, mert akkor nagyobb a konfliktus, hiszen az anyukájával él, aki meg alakváltó.
Amúgy a cukiság mintaképe, semmi extra. De hát ilyen is kell.
Színész: Chloe Noel

Vérpárducok

1. Crystal Norris
Hát igazából ő lenne az egyetlen ebben a kategóriában. Elég határozott céljai vannak faja fenntartására, ami kicsit viccesen jött ki, de legalább eltelt ezzel is pár rész. Mondjuk mikor Jason azt hitte, hogy ő is vérpárduc lett, az jó volt.
Fura, hogy az elején elszökött a családjától, aztán meg valahogy mégse. Ez a rész nekem nem volt tiszta.
Jó lenne, ha kapna egy kis mélységet a karakter, ha visszahozzák kövi szezonban...
Színész: Lindsay Pulsipher

2. Calvin Norris
Voltak már feljebb is olyanok, akik meghaltak, úgyhogy belefér szerintem (ha már két vércica kellett). Az összes vércica vezetője és Crystal faterja. Nem valami szimpatikus figura, és szerencsére nem ismerjük meg a lelke mélységeit...
Színész: Gregory Sporleder

Tündérek

1. Sookie Stackhouse
A legjobb rész egyértelműen az, amikor Sookie utánozza Billt, ahogy kiejti az ő nevét: "Sookie"... Hát azon nagyon sokat nevettem.
Amúgy tündérnek lenni elég imba, az ember mászkálhat nappal is, nem tudják igazán bántani, és még gondolatot is tud olvasni... Bár ez az utóbbi szezonban már eléggé zárójelbe volt téve.
Amúgy az is furcsa, hogy a többi fairynek álcáznia kell goblinszerű kinézetét, neki meg nem, de ez lehet annak következménye is, hogy emberként él, vagy ilyesmi.
Személyiségtípusa: kedves és naiv, de néha forrófejű és meggondolatlan
Színész: Anna Paquin

2. Maurella
Elég új szereplő, de ígéretes volt a bemutatkozása. A tündérképességek birtokában van, hogy miért jött el a tündérföldekről, azt még nem tudjuk, de majd kiderül.
Színész: Kristina Anapau

Alakváltó

Itt csak egy szavazatot kaptam, akkor legyen a legfőbb és legelső alakváltó...

1. Sam Merlotte
Szintén sármos, van saját egzisztenciája, segítőkész, nem lusta, szóval ideális. Ha emlékeim nem csalnak, a sorozat során ő kavart a legtöbb nővel. A kutya alakot elhagyta, amikor nem volt rá több szükség, végül is megbocsátható, ha a mostani csajával ló alakban akar együtt lenni... Oo
Személyiségtípusa: lezser, kedves, érzelmes
Színész: Sam Trammel

Boszorkányok

Na, itt leszek bajban, mert ha szűken vesszük, akkor hatalommal rendelkező, élő boszi csak kettő volt a sorozatban, a harmadik csak szellem, de hát a szavazás az szavazás...

1. Marnie Stonebrook
Az elején nem tűnt komolynak, hatalma se soknak, de azért elég rendesen megadta a fő témát az utolsó szezonnak. Igazából a médium kategóriának is ő lenne a győztese, de akkor Lafayette nem kerülhetne be.
Belekóstolt a nekromanciába is, ej-ej.
Színész: Fiona Shaw

2. Holly Cleary
Szerintem az egyik legnormálisabb szereplő az egész sorozatban. Keményen dolgozik, a lelkét ápolja, nem néz ki rosszul, szeretetre vágyik... Én örülök, hogy fontosabb szerepet kapott. Eddig annyira nem volt nyilvánvaló, hogy tényleg vannak boszorkányképességei, de szerintem nem rontott rajta ez a felfedezés.
Színész: Lauren Bowles

3. Antonia Gavilán de Logroño
Na ő a kakukktojás. Viszont brutál hatalma van, szép, és még a végére az is kiderül, hogy alapjában véve jólelkű. Kár, hogy már nem él...
Amúgy meg szerintem nagyon jól megcsinálták azt az áttetszést, amikor Marnie arca alakult át néha Antoniává.
Színész: Paola Turbay

Brujo

Még szerencse, hogy csak egy ember szavazott ide, mert akkor a nagyfatert is be kellett volna tennem...

1. Jesus Velasquez
A legszimpibb fickó az egész bagázsban! Egyetlen hibája van. Pont.
És amúgy itt szeretném megjegyezni, ha a True Blood 4. szezonjának írói két méternél közelebb kerülnek hozzám, akkor kitekerem a nyakukat!!!
A mexikói démonidézős-sámánisztikus mágia meg ijesztő ugyan, de elég hatékonynak tűnik.
Színész: Kevin Alejandro

Médium

Itt egy kicsit elmosódnak a határok boszi és médium között, de mondjuk legyen így.

1. Lafayette Reynolds
Az elején majdnem abbahagytam a sorozatot miatta, de aztán megkedveltem. Ez a médiumos izé elég újkeletű, de kellett valami, hogy mélyítsen a karakteren. Ahogy a színész a Marnie által megszállt Lafayette-et játszotta, az viszont igazzy színészet volt. Mindentől függetlenül.
Személyiségtípusa: pimasz, ami a szívén, az a száján, érzéki
Színész: Nelsan Ellis

Hű, kicsit hosszúra nyújtottam, de legalább mindenki kiválaszthatja, aki neki tetszik. Én meg legalább tudom egy csomó szereplő teljes nevét, illetve kicsit utánanéztem a történetüknek és a színészeknek is. Jól eltöltött időért sose kár.

Trónok harcát fordítók harca

Lassan végéhez közeledik A Game of Thrones - Genesis (bocsánat: a Trónok harca - Eredet) fordítása, így ígéretemhez híven írok egy postot a lokalizáció folyamatáról és nehézségeiről.

Előzetesen fontos infó, hogy a játékot franciák fejlesztették. Szeretek franciáktól lockitet kapni, mert vicces. Általában az angol szöveg is tele van koherenciahibákkal, typóval, de az ilyesmiken az edzett honosító csapat nem akad fenn. Ebben a kategóriában a legaranyosabb az volt, mikor találtam egy ilyen string ID-t, hogy:
"GetLaid"
És ennek a stringje az volt, hogy:
"Give birth"
Ja, mondom, ezek szinonimák? Akkor jó...

Amúgy a lockit egyébként elég tisztességes volt, könnyen kezelhető, nagyjából átlátható, részekre van osztva, úgyhogy szavunk nem lehetett.

No, és akkor jöjjenek azok a problémák, amelyekkel meg kellett küzdenünk:

1. Folyóvidék
A gond ott van, hogy az eredeti könyvfordítás is következetlen. Van ugye The Reach, délen, a Tyrellek földje, amely a leggazdagabb föld egész Westeroson. Erről a Trónok harca 484. oldalán ezt olvashatjuk:
"Mace Tyrell, Égikert Ura, Dél Kormányzója, a Határvidék Védelmezője, a Folyóvidék Főbírája"
Ez az angol eredetiben:
"Lord Mace Tyrell is Lord of Highgarden, Defender of the Marches, High Marshal of the Reach, and Warden of the South."
Ennek alapján tehát a Reach = Folyóvidék. Ezt alátámasztja pl. a Trónok harca 79. oldal is:

"Saját távoli őse, Szikla Loren király megpróbált szembeszállni a tűzzel, amikor egyesült a Folyóvidéki
Mern királlyal, hogy ellenálljanak a Targaryen hódításnak."
Ez a király az angol eredetiben:
"King Mern of the Reach"

Eddig rendben vagyunk. Viszont előkerült egyszer csak az úgynevezett Riverlands is, a Tullyk földje, a Három Folyó környéke. Én kapásból eleve erre asszociálnék a "Folyóvidék" szó hallatán, és ezt alá is támasztja a Trónok harca 483. oldala is:
"A Hóditó Háborúk idején a folyóvidék Fekete Harren, a Szigetek Királyának uralma alá tartozott."
A dolgot bonyolítja, hogy pl. a magyar oldalon Síkvidéknek hívják The Reach-et, ez viszont sehol nem szerepel a könyvekben, tehát nem tudom, honnan vették.
Úgyhogy ezzel a problémával szenvedtünk a legtöbbet. Mit lehet ilyenkor tenni? Szakadjunk el a kánontól, és fordítsuk valamelyiket másnak? Nem lehet, mert megölnek a fanok. Írjuk mindkettőt Folyóvidéknek? Nem lehet, mert stratégiai játék, és a user befonja a haját, mikor nem oda megy, ahova a küldetés miatt kéne.

A megoldás itt végül is az lett, hogy:
Riverlands = Folyóvidék
The Reach = Folyóvölgy

Indoklás: ránéztünk a térképre, és így döntöttünk.

2. Agreement - Pact
Itt sokat segített, hogy az egyik fordítónk jogi guru. A gond az volt, hogy a játékban többféle megegyezést lehet kötni: városokkal, várakkal, az ellenséges Házzal, stb. Erre ugye a magyarban sokféle szó van: megegyezés, megállapodás, egyezség, szerződés, paktum stb. Csakhogy figyelni kell a hosszúságra is (tipikus irányvonal, hogy a magyar nem lehet több, mint az angol string 125%-a). Tehát pl. pact nem lehet egyezség, és főleg nem megegyezés.
Arra jutottunk, hogy a "megállapodás" hivatalosabb, mint a "megegyezés", ez utóbbi susmusosabb, fű alattibb. De figyelnünk kellett arra is, hogy ezek hogy hangzanak a mondatokban, milyen szóösszetételekben szerepelnek (pl. kicsit béna, hogy "szerződést kötöttél egy másik Házzal", sosem volt ilyen a könyvben), plusz figyelnünk kellett arra is, hogy szerencsétlen játékos ne tévessze el a két szót ránézésre (ti. ha mindkettő "meg"-gel kezdődik, össze lehet téveszteni).

Végleges szöveg:
pact = egyezmény
secret agreement = titkos megállapodás

Ezek ugyan kissé kilógnak a hossz-szabályból, de majd a tesztnél megnézzük.

3. Hiring
Itt egyrészt a magyar nyelvben erőltetetten hangzik a főnéviesített "felbérlés", "felbérlési panel", másrészt nemcsak zsoldosokat lehet hire-lni, hanem lovagokat is. Tehát a játékmechanizmusban minden új egység igéje a "hire". Nekünk viszont illdomos lenne megkülönböztetni a pénzért való felbérlést, a sereg felállítását, a kémek megbízását, stb., ha már a játék készítői nem gondoltak erre, vagy nem ültették át szövegre a dolgot.
Aham, csakhogy ugyanaz a panel tartozik minden új egységhez, tehát nem lehet több szót használni. Egyetlen szót kellett tehát találni.

Végleges szöveg:
hiring = felfogadás
És ennek származékai: felfogadási panel stb.

Ez talán a kettő között van, mindenre jó: felfogadni lehet testőrt, kémet, lovagot, akárkit.

Ez a három komolyabb probléma volt, még pár szón lamentáltunk, hogy minél inkább illeszkedjen a világba, de amúgy szerintem elég jól sikerült a lehető legtöbbet kihozni a rövid határidő ellenére.

UPDATE
Azt el is felejtettem megemlíteni, hogy a lockitet egyébként úgy kaptuk meg, hogy az az oszlop, amelyikbe bele kéne írnunk a magyar stringeket, ÍRÁSVÉDETT volt! Ennek mi értelme, azt nem tudom. Ha akartam volna, simán kicopyzom az egész tartalmat egy másik excelbe, és elmentem. Nem?

3B: Borok, Balaton, Benzingőz

Ezek valami brutál hordók

Pénteken és szombaton teambuildingen voltam. Az idő nagyon kedvezett nekünk, csupa napsütés. Pénteken először betekintést nyertünk az Ikon borászat hétköznapjaiba, aztán megkóstoltunk ott ötféle bort. A díjnyertes bor helyett ugyan egy chardonnayt vásároltam, de szerintem így is jól jártam.

Vacsorázni a Majthényi Présházba tértünk be, ahonnan állítólag remek kilátás nyílik a Balatonra, ezt mi sajnos nem tapasztaltuk meg, mert mire odaértünk az úttalan utakon, már besötétedett. Az étel viszont kiváló volt, igen rég ettem ennyire finomat, és eközben mééég kaptunk borkóstolót, méghozzá a Konyári pincészet boraiból.

Este aztán a hotelben randalíroztunk, ennek részletei vesszenek a feledés homályába.

Készülődés

Reggel Zamárdiba mentünk gokartozni. Ez életem második gokartozása volt, és sajnálom, hogy csak a harmadik fordulóra éreztem meg az autót, mert akkor nem negyedikként végeztem volna a végső versenyben. Mindenesetre a szervezők rendesek voltak, mert a lánycsapatnak is tartottak egy igazzy versenyt, így megtapasztalhattuk azt is.
A pálya aszfaltos volt, így én speciel nem csúszkáltam annyit, mint anno a Silvercartban a műanyagon, viszont ennek megfelelően a gépek sokkal nagyobbak voltak, a kormányt ezáltal nagyon kellett tartani, úgyhogy olyan izomlázam van általam eddig nem ismert karizmokban, hogy csak na. Viszont mikor végre megéreztem, mit kell csinálni, akkor három helyezést hoztam egy futam alatt. Az is valami. És legalább nem lettem második.

Kiszemeltem a prédát

Ja, és felcsapok edzőnek, azt hiszem. Az első fordulóban két rossz szintidővel teljesítő kolléganőnek elmagyaráztam, elméletben mit kéne csinálni, és az egyikük nyerte a lánybajnokságot!

Végezetül, felsorolásként, az alábbiakat tudtam meg a teambuildingen:
- "Nem a benzin a gáz, a benzingőz a gáz!"
- "Az ember holmija gáz halmazállapotú: mindig kitölti a rendelkezésre álló teret." /by me/
- A külföldiek (hiteles forrás: skót és spanyol kollégák) azt gondolják, hogy Budapest valami buddhista város, azért hívják Buddhapestnek
- Létezik egy jó kis szórakozás Budapesten, bátraknak: Parapark

Plusz míg utaztunk, az alábbi csalódások történtek:
- nem nálunk esett le a műhold
- elhalasztják a Diablo 3-at (/cry)

Növényrajongás

Tegnap, miközben ismét korszakalkotó ötletem támadt a regényem átírásával kapcsolatban, újabb megvilágosodás is ért: tudat alatt növényrajongó vagyok!

Az első regényemben is szerepel egy növényrajongó: Luer, a varázsló, a Fehér Páholy magisztere. Miközben épp a legnagyobb pánik van, a hülye virágát mutatja a főszereplőmnek.

És most SPOILER: ebben a regényemben is akad egy növényrajongó, nem is akárki, hanem a főszereplő.

De hát lehet nem rajongni értük, mikor ilyen szépek?

Őt szárról ültettem, hátha, aztán...

Jalapeno-bokor

Plusz kaptam névnapomra egy mininarancsfát! Hát ez a menőség csúcsa. Fotó még nincs róla, de majd! Próbáltam megkeresni a pontos fajtáját, de arról fogalmam sem volt, hogy ennyiféle narancs van...

Kulináris kuriózumok

Hugimtól kaptam hét egzotikus fűszert ajándékba, amelyeknek a nevét sem hallottam még soha. Végeztem egy kis kutatómunkát, gondoltam, megosztom a nagyérdeművel.

Ajwain seeds
Wiki oldal
Ennek rögtön hibás volt a felirata a dobozon: "Ajvan seeds"-nek írták, így elég kevés találatot kaptam. De rajtam ugyan nem fognak ki, kiderült, hogy a növény latin neve Trachyspermum copticum. Hívják még carom seeds és bishop's weed néven is.
Származási helye India.
Állítólag a kakukkfűhöz hasonlít az íze, és állítólag jót tesz az emésztésnek. Nagyon erős íze van, elég egy kevés az ételbe. Leggyakoribb felhasználása, ha olajba tesszük és megsütjük, és az így megízesített olajjal megöntözni az ételt. Emellett teszik salátába vagy ecetes savanyúsághoz.

Chervil
Wiki oldal
Magyarul zamatos turbolya. Petrezselyemhez hasonlító növény, a francia konyha állandó tagja. Tekintve, hogy van magyar neve is, Magyarországon is ismert és terem. Zöldség- és csontleves, baromfiételek, mártások ízesítője. Kiváló még sült húsok, főleg báránysültek, tojásételek fűszerezésére is. Mindenféle gomba, gombás ételek és gombás mártások elengedhetetlen fűszere. Íze nem hasonlít a petrezselyemére, gyengébb és édeskésebb.
Állítólag jó salaktalanítószer.

Annatto seeds
Wiki oldal
Az én dobozom származási helye Mexikó.
A magot az achiote fa termése adja. Leginkább ételszínezéknek használják (jégkrémtől sajtokig) sárga-narancssárga tartományban, de a benszülöttek testfestésre és rúzsként is felhasználták. Fűszerként illata állítólag kissé paprikás, egy csipetnyi szerecsendióval, íze pedig édes paprikás.Sáfrány helyett is használják, pl. rizshez, csirkehúshoz, halételekhez.

Ground Galangal
Wiki oldal
Háh, közben megtaláltam a konkrét doboz képét is. :)
Az enyém Thaiföldről származik, de egész Keleten ismert. Magyarul galanga vagy galangál. Három alfaj létezik, ebből az enyém az ún. Alpinia galangal.
A gyömbérhez hasonlít a növény, íze kevésbé erős, citrusosabb. Általában levesek ízesítésére használják - kókusztejjel, a kis piszkok.
Állítólag elpusztítja a rákos sejteket, csak emberen még nem igazolták...

Arrowroot
Wiki oldal
Amikor először rákerestem erre a képekben, kijött egy csomó fehér por. Mondom hűha. De tényleg fehér por amúgy.
Furamód ez nem is igazán fűszer, inkább afféle diétás liszt: nincs benne glutén, viszont a tápértéke is igen alacsony. Sütinek, szószoknak készítik; fontos, hogy mivel már alacsonyabb hőfokon dagad, mint a liszt, azt javasolják, hogy előbb hideg folyadékba tegyük, és utána keverjünk hozzá meleget. Rántásként ideális (azaz szószok, levesek sűrítésére).
Érdekesség, hogy többek között babahintőport is készítenek belőle.

Sumac berries
Wiki oldal
Mélyvörös színű por, a Közel-Keleten arra használják, hogy citromos ízt adjanak a salátáknak vagy húsnak. Az én dobozomra az volt írva, hogy Törökországból származik. A török konyha kebabhoz, salátákhoz és lahmacunhoz használja.

Tikka Masala
Wiki oldal
Ez nem egyetlen fűszer, hanem egy fűszerkeverék. A brit konyha indiai származású egyvelege, tipikusan csirkehús valami paradicsomos, fűszeres szószban. Nincs rá konkrét recept, hogy miből áll. Az én dobozom a következőket sorolja fel összetevőként: koriander, paprika, kömény, kurkuma, bors, ánizs, kardamon, szegfűszeg, gyömbér és chilli.
Nem semmi, azt hiszem, ezt fogom először kipróbálni...

Természetfeletti

Vasárnap azt a kérdést kaptam, hogy milyen lény lennék a True Bloodból.
Mivel már rég ki akartam próbálni a szavazás funkciót itt a blogon, készítettem egyet, jobbra látható. Szavazzatok, egy hét múlva eredményt hirdetek! :) Sőt, azt is megmondom, én mit válaszoltam.

Ez

Vannak olyan napok, amikor az idő egyszerűen megáll. Ez egy ilyen nap.

Trónok harca - Eredet

Mivel A Game of Thrones könyvek és sorozat az egyik kedvencem (talán már többször említettem, bár asszem konkrét postot csak a sorozat s1 e1-nek szenteltem), elvállaltam a számítógépes játék fordítását. Na nem egyedül, mert ahhoz már kevés az idő, de azért jócskán benne lesz a részem.

Minden spoiler és konkrétum nélkül megpróbálok egyfajta "fejlesztői naplót" írni mára.

Szóval van ez "A Game of Thrones - Genesis" című játék: kezdetben csak annyit tudtam róla, hogy RTS, és hogy Martin jelen volt a készülésénél, mint azt blogjában is megírja. A borítókép eléggé elriasztott, de reméltem, hogy a belbecs majd feledteti a riadalmamat.

A lockitet még nem kaptuk meg, arra várunk két napja, viszont a kézikönyvet már lefordítottam. Annak alapján eléggé kötelező darab a rajongók számára. Mit is tudunk meg belőle:

• mind a 8 házzal lehet játszani
• a történet kb. 1000 évet ölel fel, a könyvek jelenéig, és ilyen események kapnak helyet benne, mint Nymeria partraszállása, Aegon hódítása, Robert felkelése stb.
• van benne multipéter, és nem is hangzik rosszul
• a hangsúly nem a harcon van (legalábbis amit eddig kivettem belőle), a harc csak alap; ahogy a könyvekben is, itt is inkább az információn, az intrikán, titkos megegyezéseken és örökösökön múlik a győzelem...
• meg még egy csomó infót, amit egyelőre nem árulhatok el :D

A fordítás során a hivatalos magyar Alexandrás kiadás első három kötetét vettem alapul, és készítettem is egy csinos glosszát, hogy a több fordító ne jelentsen gondot. A játékban nincs új terminus, amit be kellene vezetni, minden megtalálható a korábbiakból. Annyi gondom akadt, hogy a "Dornishman" nevű egységet hogyan ültessem át magyarra, ha nem akarom, hogy később gond legyen a változókkal. Azaz nem lehet "Dorne-i harcos", mert a kötőjellel szoktak gondok lenni. Így itt bevezettem egy új elnevezést, szerintem hangulatában illik a világhoz: "Napharcos" lett.


Minden Háznak ugyanis van egy saját speciális egysége. Itt néha azért néztem furcsán. Szerencsére a hivatalos honlapon már fenn vannak ezek az infók (katt a The Houses-ra), úgyhogy nem spoilerezek:

• Targaryen - Holló -> lehet, hogy csak a társas miatt, meg én mit sem tudok az ezer évnyi történelemről, de nekem ez inkább a Lannisterekhez illik (és már nem azért, de SÁRKÁNY???)
• Stark - Rémfarkas -> ez pipa
• Tully - Dalnok -> hát, ha nagyon muszáj, akkor oké
• Arryn - Tolvaj -> he?
• Tyrell - Mester -> ez lesz a legtápabb az összes egység közül, mert tud gyógyítani
• Baratheon - Őrkapitány -> elég snasszul hangzik, én valami támadóbbra gondoltam volna
• Martell - Napharcos -> pipa
• Lannister - Tégla -> hát, ha nagyon muszáj, akkor oké, de a Holló jobb lenne

Persze míg nincs a kezemben a lockit, addig nem tudom jobban megítélni. Majd meglátjuk.

Ami külön piros pont a PlayON-nak, hogy szerencsére azonnal vevők lettek az ötletemre, hogy kivételesen lokalizáljuk a címet is. Tehát most már több mint valószínű, hogy a játék a magyar polcokra Trónok harca - Eredet címmel kerül majd.

Ha lesz még érdekesség a fordítás során, és elárulhatom, azt megosztom mindenképp. Stay tuned.

Intermezzo

Amúgy a regényem harmadik átírásán dolgozom éppen, és reggel végre túljutottam egy monstre akadályon, amin idáig gondolkodtam... Úgyhogy most nagy lelki megnyugvással vetném bele magam újra a munkába, ha nem kellene folyton mást csinálnom...

Céltípusok

Nem tudom, pszichológiából mi az elfogadott nézet, de szerintem négyféle ember van célok szempontjából:

1. Víz
Nincsenek céljai, sodródik az árral. Őket most hagyjuk.

2. Föld
Egyszerre mindig egyetlen célja van. Annak végrehajtásáig se lát, se hall, abba fektet minden energiát, minden cselekedetét az határozza meg, hogy előrelendíti-e a dolgot, vagy nem. Ők általában elérik az aktuális céljukat, és kis léptekkel haladnak előre az életben, de biztosan.

3. Levegő
Rengeteg céljuk van, de ezek nem feltétlenül konkrétak, inkább afféle álmok. Ha adódik lehetőség, tesznek is értük, de nem esnek kétségbe, ha egyik-másik nem teljesül - annak örülnek, ha valami igen. Azt hiszem, ők az életben a legboldogabbak.

4. Tűz
Rengeteg céljuk van, és mindegyiket el akarják érni. Ha lehet, akkor most rögtön. Mindent felforgatnak értük, mindent megtesznek, de mivel rengetegfelé kell szakadni, egyikre sincs elég idő és energia. Ők azok, akik csalódnak, ha valami nem sikerül, hiába sikerült másik tíz eltervezett dolog. Nem tehetnek róla, a kudarc földre vágja, a siker égig emeli őket.

Én tegnap sokadjára megállapítottam: tűz vagyok.

Honi Hold

Furamód amikor hazajövök külföldről, jó érzés fog el. Még ha gyönyörű helyen jártam is, ahol persze maradnék szívesen tovább, lelki megnyugvást jelent újra magyar feliratokat olvasnom, látom az ismerős helyeket, tudni, hogy most már a szeretteim közelében vagyok... Emellett Budapestre sötétedés után érkezni kicsit olyan, mint a Disney filmek elején a látkép a kastéllyal: kivilágított, csodaszép épületek, folyó középen, amelyen csillognak a lámpák...

Ráadásul tegnap mikor épp átkeltünk a határon, és száguldottunk haza az M1-esen, a Hold még világosban kelt fel keleten (szinte épp előttünk), és olyan nagy volt, mint egy kézzel feltartott trappista sajt. Szinte szabad szemmel lehetett látni a krátereket. Mita meg is mondta:
- Ez már magyar Hold!

Úgyhogy az jutott eszembe, hogy mostanában megint fotóztunk Holdat a teleszkópommal. A fénykép J műve.

Vitorlát bontottam

Tegnap teambuildingen voltam, nem a saját céggel, hanem a multival, akiknek bedolgozunk. Balatoni vitorlázásra invitáltak minket, örültem nagyon. Szuperül sikerült, nem mondom, hogy kialudtam magam, viszont élményekkel gazdagodtam. Például vezettem vitorlást!

Szél az nem nagyon volt, de egy kicsit azért mindenképp átéreztünk a feelingből, hogy miért is annyira jó ez a vitorlázás dolog. Ha gazdag leszek, biztos lesz egy vitorlásom, hehe.

Este pedig megismerkedtem a Kac, kac, kukac című, igen szofisztikált társasjátékkal, némi kényszer hatására megkóstoltam a fény fedőnevű italt, aztán komolyabb borozással mulattunk hajnalig, amelynek során volt Mátyás király c. dal ordítása teli torokból, egy kissé viharvert zenedoboz, amelybe pénzt már nem lehetett dobni, de magától azért zenélt shuffle-ban, és ilyen számokat sodort egymás mellé, hogy PUF: A bál és Beatrice: Kommunista blokk...

És az általam csak messziről ismert kollégák felém irányuló kommunikációjának fele arról szólt, hogy nem értik, hogy mehettem férjhez ilyen fiatalon, és egyébként is mennyi idős is vagyok, 24-nél nem lehetek több... Sweet. Ha ilyen ütemben öregszem, tíz év múlva még csak 26 leszek...

Újraolvastam a kedvenc könyvemet

Már pár napja azon gondolkodom, hogyan is fogjak neki a postnak az Iskola a határonról. Nem olyan rég ugyanis megkérdezték, melyik a kedvenc könyvem, én mondtam, hogy ez, és mikor megkérdezték, miért, nem tudtam egészen konkrétan felelni rá. Ezért újraolvastam.
És most, hogy elkezdtem összeszedni a gondolataimat a keretbe foglaltság, a struktúra (jelen - múlt) és az egyebek terén, elképedtem a felismeréstől: tudat alatt a Shajarant úgy írtam meg, hogy nagyon hasonlít az Iskola a határonhoz alapvető struktúrában. Távol álljon tőlem, hogy Ottlikhoz hasonlítsam magam, viszont eddig nem ismertem fel, mekkora hatással is volt rám ez a könyv.
Részletekbe menve:
- E/1 elbeszélő, akivel az író leginkább azonosul (Bébé <-> Lora), és E/3 szereplő, akinek a története szintén fontos, de kívülről látjuk (Medve <-> Kwith, Yandra).
- jelen idősík (Lora és Nida), és a múlt több rétege
- a négy iskolai év egy kozmikus évvé válik <-> az események kábé egy kozmikus nappá válnak
- áthárító és kiegészítő történetmesélés (Bébé módosítja Medve szövegét, Kwith és Yandra szövege módosítja Lora történetét)

Szóval tök érdekes. Még egy csomó apróságot találtam, de ezeket most nem sorolom fel, mert nem a saját könyvemről akartam írni.

Többen azt gondolják, azért tetszett annyira az Iskola a határon, mert középiskolában velem is hasonló dolgok történtek, amelyeknek a feldolgozásához kapóra jött. Hát ezt nem hiszem, bár elképzelhető, hogy közrejátszott. De mivel most is ugyanúgy (ha nem jobban) tetszett, sokkal erősebb a többi: a mesteri mondatalkotás és hangulatkeltés, a pár szóval jellemzett és mégis mély karakterek, a barátság általam ismert legmélyebb ábrázolása, az idő múlásának és ugyanakkor az időtlenségnek a tökéletes ábrázolása, a bölcsességből fakadó életszeretet és ugyanakkor a matematikusi látásmód.
Nem akarok én most elemzésbe bocsátkozni, megtették helyettem sokan mások, inkább kigyűjtöttem pár kedvenc részemet.

• Az idő múlása és időtlenség:

"Hosszú volt az ősz, és nem történt semmi. Kedden délután gyakorlat volt, szerdán ebéd előtt szabadkézi rajz, csütörtökön vívás, pénteken fürdő. Schulze-Bognár. Bognár-Schulze. Merényiék. Eltelt egy hét, nőttünk egy millimétert. A lépcsőfokok koptak egy millimikront. Medve másképp hordta a sapkáját. Colalto újrakezdte a hiánycédula gyűjtését. Nem történt semmi."

• Sorsábrázolás:

"Ez mindig így van: semmi nem megy úgy, ahogy kellene, száz, ezer, tízezer vágyunk, reménykedésünk dugába dől: de az az egy, legfeljebb két legeslegfontosabb dolog, ami nélkül nem lenne élete az embernek, az végül mégis sikerül. Csak úgy mellékesen, természetesen. Hálára sem tart igényt a sors."

• Leírás:

"Igaz, hogy mindjárt lerajzoltatta velem a főallét és a vesztibült a cím alá. Elégedetlen voltam az első rajzzal, de nem szóltam semmit, mert Medvének tetszett. Bámulta, hogy én egészen másképp rajzolom, mint ahogy ő rajzolná. Egyetlen vén fatörzset próbáltam megcsinálni, a kiálló, vastag gyökereivel. Nehezen ment. Könnyű azt mondani, rajzoljam le a főallét, csak úgy. De szeretném tudni, hogy hogy a lópikulába?

Volt ott lámpaoszlop, pad, a középtáján egy kőből rakott kis emlékoszlopféle. Télen hó borított mindent, nyáron áttört a napfény a lombokon, úgyhogy az úttest két oldalán, a magas töltéstől jobbra-balra, bent a park ölén, fogollyá vált önálló fényöblök keletkeztek, önmagukba visszavert, opálos zöld izzással, amit nem lehet lefesteni, mert csak a világítás játéka volt, csak annyi, mint egy könnycsepp párájának az emléke a feltekintő pillantásunkban, volt is meg nem is, s mégis benne porzott a tágra nyílt égbolt minden káprázata, és ahogy szomjasan itta, szívta, nyelte magába az ember, tisztán lehetett érezni a földi létbe áramló végtelenség erejét. Májusban, júniusban néha délelőtt egyik-másik óránkat kint tartották meg a kertben, így a szabadkézi rajzot többnyire. Zsámolyokkal, rajztáblákkal vonultunk le, és a főallé platánjai, hársai alatt az emlékmű kis gúláját rajzoltuk."

• Elrejtett mondanivaló:

"Medve hirtelen rám nézett. A hangom csengése nem tetszett neki. Magyarázni kezdte hát, hogy menjek a fenébe, mit akarok tőle, a világhoz nem alkalmazkodni kell, hanem csinálni, nem újrarendezgetni azt, ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig, s hogy őt nem érdeklik a mi posványos csürheproblémáink, de nekem ettől nem kell megsértődnöm: szóval amit örökké magyarázni szokott, s azonkívül azt is mondta, hogy neki tízezer lelke van."

• Matematika és barátságábrázolás:

"Hát nem veszitek észre, hogy nektek is tízezer lelketek van? Az idő visszafordíthatatlan koordinátája mentén virtuális lehetőségeinkből mindig csak egy tud megvalósulni. A fogható valóság felszínén élünk, elszakadva. Az érzékelésen túli, időn kívüli, nagyobb valóság terében azonban folytonosan összefüggünk egymással valahol. Indáink metszik a világot, aztán továbbnyúlnak, ki, egy ismeretlen dimenzióba, mint elszakíthatatlan köldökzsinór s ott vagyunk egybekapcsolva, egyetlen egészként, abban a teljesebb kontinuumban.


Másképp hogyan érthetnénk meg végül még a néma gyerek szavát is? Hogyan volna lehetséges az a csoda, hogy a mi siralmas eszközeinkkel, szóval, tettel, rúgásokból, tréfákból, otromba, elnagyolt jelekből mégis megértjük egymást? Hogy közölni tudunk többet, mint a mondanivalónk? Hogy felfogjuk azt is, ami nincs benne, s ami bele sem férhet kifejezőeszközeinkbe?

Másképp hiábavaló volna minden igyekezetünk. Így pedig, gyarló látszatokból, a létezés felületében reménytelenül nyújtózkodva egymás felé, és halott formák segítségével, élő valóságot tudunk létrehozni, ha a felületre merőleges irányú, ismeretlen dimenzió felé ható erőkre szakadatlanul ügyelünk. Mert konvergens, egy metszőpontból kiinduló sugárnyaláb tagjainak is tekinthetjük magunkat, hiszen annál jobban közeledünk egymáshoz, minél beljebb haladunk önmagunkban, magányunk közös centruma felé - noha a szűkebb vagy tágabb gömbfelületeken, melyekből diszkrét pályákat, elszigetelt ponthalmazokat ütünk ki, esetleg egyáltalán nem érintkezhetünk."

• És a kedvenc mondatom, amely a könyv legvégén van, és csak akkor üt igazán, ha előtte elolvastuk az egészet:

"Fájt a szeretete, fájt a reménytelenség, fájt, hogy túléltünk mind a ketten valami jóvátehetetlent; mégis, alig fájt. Vagyis inkább egészen csendesen fájt, egészen messze, de olyan erővel és olyan mélyen, ahol azt az egy-két biztos dolgot tudtam: s ahogy szelíd galvánáramával átjárta a nehezen szerzett, titkos, elvehetetlen nyugalmamat, egy pillanatra világossá vált a talaj alaprétegződése, amin éltem: a kimondhatatlan érzés, hogy mégis minden csodálatosan jól van, ahogy van."

Mekkora könyv! Ennél még csak az lesz jobb, ha újraolvasom majd a Budát, mert az bizonyos értelemben még jobban tetszett anno, mint az Iskola, csak azt eddig 1x olvastam, míg az Iskolát már 3x.
A mek.oszk.hu-n egyébként mindkét könyv fenn van ingyenesen (ja, és a Shajaran is, összehasonlító irodalomelmélettel foglalkozóknak, hehe).

A fák nem siratják

Ma reggel, mikor épp sétáltam lefelé a Pethényi úti lépcsőn, kicsit szemerkélt az eső, és már lehullott őszi leveleket görgetett a szél, a Képzelt riport dalaiból dúdolgattam, és arra jöttem rá, hogy milyen hülyeség az a rész, hogy:

"A fák is siratják az elveszett lombokat..."

Siratják a fenét! Ez nagyon romantikus költői kép, mert az őszhöz tartozik, és az ősz a lassú elmúlás és lenyugvás toposza, de azért rendesen sántít. Kb. olyan, mintha azt mondanám, hogy "az ember is siratja elhullajtott hajszálait és levágott körömdarabkáit..." Vagy "a kutyám is siratja levedlett bundáját..."
A fák ugyanis a leveleket direkt hullajtják el, hogy felkészüljenek a téli álomra, aztán szépen növesztenek újat tavasszal. Ez egyfajta vedlés, ha úgy vesszük, csak fordítva, mert szőr helyett leveleket növesztenek, és ezekre az egyik fajta kajáláshoz van szükségük, amihez napfény kell.

Úgyhogy bármennyire is szenvelgő-romantikus kép ez a szegény fa, amelyik elveszti megsárgult levelét, ne dőljünk be a dolognak. Ha mindenképp működő hasonlatot szeretnénk, válasszuk a termést, amelyik elszakad nevelőszülőjétől - de erről már írtam. És inkább gondoljunk az őszi fákra úgy, hogy milyen kedvesek, mielőtt elhullajtanák a "hajukat"/"nyári bundájukat", kiszínezik nekünk, hogy gyönyörködhessünk bennük.

Ősz és rejtélyek

Itt vagyok, itt vagyok, csak a hullámok összecsaptak a fejem fölött, és megint a felszínre kellett jönni. Közben csendesen és kissé alattomosan ősz lett. Persze most még jó az idő, de azzal fenyegettek, hogy a hét második felére elfelejthetem a rövidnadrágot.
Az őszről az jut eszembe, hogy régen mindig utáltam - nem az iskolakezdés miatt, hanem mert vége van a nyárnak, a kedvenc évszakomnak. Most viszont várakozva nézek elébe: sok a terv és sok a lehetőség, csak győzzem szuflával.

Mostanában a Castle c. sorozat nézése kapcsán elég sok detektívsztori áramlik a fejembe, és arra jöttem rá, hogy még nem számoltam be egy nem olyan régi élményemről, amely az úgynevezett "murder mystery" játékhoz kapcsolódik.
Én nem is tudtam, hogy létezik ilyen. Az ember megvásárol vagy letölt egy játékcsomagot, tipikusan pdfben. Kinyomtatja az egészet: van benne instrukció, meghívók, karakter-csomag és bizonyítékok. A meghívót szétküldi a meghatározott számú barátainak, akiknek egy-egy szereplőt kell megszemélyesíteniük a játékban. És akkor már csak össze kell jönni egy este, az instrukciók alapján végigmenni a karakter-csomagokon, és felderíteni a bűntényt.
Gyakorlatilag szerepjáték light. Nem kell dobálni kockákkal, nincsenek értékek, nincs mesélő, hanem mindent kézhez kap a csapat. Egy estés játéknak tökéletes.
Mi a Sour Grapes of Death-t játszottuk végig, de rengeteg ilyen játék megtalálható pl. a Red Herring Games oldalán. Azt nem értem, hogyhogy ez még nincs magyarul? Vagy van, csak én nem találtam?

Typo

Az előbb azt találtam írni chatben T-nek, hogy "sjanos mgé vna".
Azt hiszem, fáradt vagyok. Kicsit összecsaptak a hullámok, de valójában a szokásos: hetekig szinte semmi, aztán hirtelen mindent egyszerre kell megcsinálni.