2014. október 27., hétfő

Alany, állítmány

Szóval a hosszú hétvégét arra használtuk ki, hogy pihenjünk felügyeljük a munkásokat, akik bontottak, gletteltek, csiszoltak, kalapáltak, festettek, fúrtak, faragtak a konyhánkban, mivelhogy úgy döntöttünk, felújítjuk. Most ott tartunk, hogy a bútor benn van, a fal szép, csak a csempe hiányzik, illetve a csaptelep a mosogatóhoz.
Már most látszik, milyen menő lesz, de ami miatt abszolút megérte ez az egész hajcihő, az az, hogy Pöttömke első igazi mondatértékű megnyilvánulását ezzel kapcsolatban produkálta:
"Bá brmm"
Azaz:
"A bácsi fúr a konyhában."
A helyhatározó még nem sikerült, de az alany-állítmány már megvolt.

2014. október 24., péntek

Szalvétával

Meg amúgy már ezer éve ki akartam próbálni a decoupage-technikát, és most úgy adódott, hogy szükség lett egy szépen díszített mélyített keretre. Ez lett:
A technika nem egy nagy etwas, viszont kis kreativitással tényleg szép dolgokat lehet belőle csinálni.

2014. október 23., csütörtök

Elirányítva

Naivan azt képzeltem, hogy majd október 22-én beautózunk Picúrral a városba a nagyihoz, én elmegyek autóval egy mosogatótálcáért, aztán szépen hazaautózunk délután.

Ebből azt lett, hogy összesen megtettem 35 kilométert, de a nap folyamán négy és fél órát töltöttem autóban, és a negyed tank benzint elégettem közben. Láttam balesetet, többször rámdudáltak indokolatlanul (pl. ha nem engedtem be a második embert a cipzáron). A térdem megfájdult a sok kuplungolástól, és annyiszor irányítottak rendőrök az ellenkező irányba, mint amerre menni akartam, hogy már teljesen meg voltam győződve róla, hogy sosem jutok haza. Mindezt szegény türelmes Kistücsökkel a hátsó sorban, aki még ki se látott, mert be lett zsuppolva a nagy doboz miatt az anyósülés mögé.

Asszem a legviccesebb az volt, amikor kínomban megálltam egy benzinkútnál, otthagytam a gyerekemet az autóban, és elmentem a legközelebbi rendőrhöz, hogy mondja már meg, hogy lehet északra menni. Azt mondta: menjek vissza három utcányit, majd kanyarodjak fel a hídra, menjek át Pestre, majd tegyek egy teljes fordulatot, jöjjek át megint a hídon, és akkor a lehajtón majd fordulhatok észak felé.

Ez az élmény nem győzött meg arról, hogy a városi autós közlekedésnek van létjogosultsága.

2014. október 21., kedd

Jutalom

Meg amúgy kaptam egy ilyet szép hivatalos díjátadón:

Panyi Zsuzsi ékszer, bárki is ő.
Plusz emléklapot is. És mindezért azt tettem, hogy egy évig szoptattam. A városunkban nagy kultusza van a dolognak, kétszer annyi a százalékos arány, mint az országos átlag.

2014. október 20., hétfő

Activity

Pöttömke 16 hónapos lett - ez már olyan sok, hogy betűvel alig lehet kiírni. Éppen ma két új dolgot is csinált:
1. Megette a család "nemzeti eledelét", a paprikás krumplit ebédre
2. Rájött, mit jelent a "nem" szó, és azóta ezt hajtogatja

Kedvenc elfoglaltsága a futkosás fel-alá, illetve tárgyak felvétele valahol és letevése teljesen máshol, de szerencsére vannak kedvenc dugihelyei, úgyhogy eddig semmi sem tűnt el. Továbbra is szereti a betűket, de vettem neki egy számokból álló hűtőmágnes-készletet, így most már a számokkal is ismerkedik, kedvence a nyolcas.
Kezd átállni egy alvásra, ami azt jelenti, hogy néha még kétszer alszik, mert ha korán fekszik, nyilván korábban is kel, de néha alszik reggel nyolcig, és akkor már kibírja egy alvással is. Ez utóbbi esetben gyakorlatilag nem ebédel, mert annyira álmos, hogy nem kér. De már ez a helyzet is javulni látszik.
Hosszas nevelés árán sikerült leszoktatnunk arról, hogy kidobálja az ételt a földre a tálcáról, most az van soron, hogy leszokjon a harapásról - legalábbis az én megharapásomról. Viszont engedélyt kér, ha fel akar menni az emeletre a lépcsőn, megtörli a kezét evés közben, ha vajas vagy zsíros lett, és összeteszi a kezét, ha valamit kér szépen.
Elkezdtünk Activity-zni, azaz ő mond szótagokat és mutogat, én pedig kitalálom, mire gondol. Egyelőre elég jó a találati arány, bár néha vicces, amíg kitalálom, hogy az "E" az most azt jelenti, hogy elment egy autó, kér kekszet, elfogyott az innivalója, vagy van egy gesztenye az asztalon.
Valamivel több mint 11 kiló lehet, nem mérem. Foga 14 van, de a szemfogak még alig látszanak ki. Van plusz egy anyajegye, azaz most már négy.

Amúgy furcsa ez az emberi természet, amit nevezhetnénk elégedetlenségnek, hogy mindig ki tudjuk találni, hogyan lehetne jobb. Ha albérletben vagyok, akkor lakást szeretnék, ha lakásom van, akkor házat. Ha nincs autóm, szeretnék, ha van, akkor még jobbat. Ha nincs szabadidőm, szeretnék, ha van, akkor meg inkább dolgoznék valamit punnyadás helyett.
Így van ez szerintem a gyerekneveléssel is: ha mászik, akkor milyen jó lenne, ha már állna, ha felállt, milyen jó lenne, ha már menne, ha megy, milyen jó lenne, ha már megszólalna...
Most ebben ott tartok, hogy milyen jó lenne, ha észérvekkel lehetne hatni rá, és milyen jó lenne, ha elkezdené érteni a pisi és kaki folyamatokat.
Persze ez nem igazi elégedetlenség, mert ahhoz az kéne, hogy a mostani helyzet ne tetsszen - ez viszont nem igaz, sőt.
Kistücsök cuki, egészséges, partner a játékban, rendesen alszik éjszaka, nem sokat nyűgösködik nappal, úgyhogy valójában tökéletes. Ez az október pedig már most biztos, hogy az eddigi legszebb október az életemben.

UPDATE: Ja, és szeptember 27-e óta mondja nekem, hogy "Anya", úgyhogy azóta teljesen el vagyok veszve.

2014. október 17., péntek

Szavakat keresek

Amúgy életem aktuális legnagyobb kihívása gyakorlatilag egy nehezített scrabble: magyar szavakat kell kirakni egyetlen angol ABC betűkészletből. Tehát minden betű csak egyszer szerepelhet, és nem lehet benne ékezetes karakter. Egyelőre elég nehéz feladat túljutni a maci-paci-boci triumvirátuson.
Ja, mert amúgy jó lenne, ha legalább némileg gyerekbarát szó lenne.

2014. október 16., csütörtök

Kimenő

Meg már arról is akartam írni, hogy tök nehéz kitalálni, amikor "kimenőt kapok", és elmegyek otthonról, hogy mit vegyek fel, hogy nézzek ki. Mert ha szépen kicsinosítom magam, szép ruha, smink, ékszer, valamiféle frizura, stb., akkor azt gondolják, hogy biztos azt a látszatot akarom kelteni, hogy minden rendben van, és közben rejtegetek valamit. Ha meg simán úgy megyek, mint my everyday, miserable self, ahogy otthon vagyok, azaz casual cuccokban, smink és ékszer nélkül, krokodillal összetekert hajjal, akkor meg azt gondolják, hogy sajnáltatni akarom magam.
Általában igyekszem belőni a kettő közé, és hatszázhuszonkettedszer is lelkiismeretesen válaszolni a mindig előjövő "hogy bírod?" kérdésre.

2014. október 14., kedd

Találkozások, csempe, csúszdák

Amúgy egyszerre furcsa és érdekes nagyon rég nem látott ismerősökkel találkozni. Úgy folytatni, ahogy abbahagytátok, nem megbeszélni a "kötelező" beszámolókat, hanem helyette csacsogni ugyanarról, megkérdezni, hogy ugye még mindig, összenevetni a régi dolgokon.

Ezt már múlt pénteken meg akartam írni, de végre találtunk embert, aki megcsinálja a fürdőszobánkat, úgyhogy azóta fürdőszoba-kellékek keresésének lázában égünk, csempe, zuhanyzó, satöbbi. Persze izgalmas is, csak így Picúrral picit macerásabb a csempenézés dolog - ő nem élvezi annyira, mint én.

Hétvégén még voltunk Aquaworldben is, Pöttömke önfeledten csapkodta a vizet, és tetszett neki az esőfüggöny is, de a gombáról zubogva lecsorgó víz még inkább ijesztő volt, mint érdekes, a csúszdákat pedig még meg sem próbáltuk. Annyira hangos volt neki a hely, hogy állandóan ordított, hogy hallja a saját hangját.
Én összesen hármat csúsztam, de ugyanolyan jó volt, mint amire emlékeztem.

2014. október 8., szerda

Rick hetedszer

Ez a Castle-szezon elég rosszul indult (igazából már az előző szezon végét elrontották), de a második rész sokkal jobb lett. Van remény! Spoiler.

2014. október 5., vasárnap

That's a lot of pet food

Nah, az utóbbi időben ezzel szöszmötöltem.
Nem kellett borzasztó sok hozzá, mert 380 körül hagytam abba úgy két éve, de azért nagy vállveregetés, hogy végre megvan.

2014. október 3., péntek

Fogorvosnál

Elmondom, mikor tudok íráson gondolkodni. Tipikusan amikor egyedül vagyok, és ez ugye most nem sokszor van. És akkor is a fele vezetés, ami meg nem jó ötlet gondolkodásra, mert annyira azért még nem vagyok rutinos.
Általában a kozmetikus a nyerő, mert az jó hosszú idő, amikor nem kell semmit csinálnom. Aztán ott van a futás a városban intézni, amíg Kistücsök a nagyinál. De tegnap meglepő módon a fogorvosnál jött az ihlet: kaptam érzéstelenítést, úgyhogy nem éreztem semmit, és kinéztem egy pontot a doki gallérján, azt fixáltam végig, tökéletes volt.

2014. október 1., szerda

Gazdag parti

Már egy hete azon filóztam, hogy milyen fehér por került a kanapénkra. Már-már elgondolkodtam rajta, hogy miután mi elaludtunk, lehet-e, hogy valakik a nappalinkban tartanak gazdag bulit, de azért ezt kizártam.
Ma megvilágosodtam: Kistücsök megtalálta a gyúródeszkát, és a rajta lévő kis lisztet felkente a kezére, hogy aztán szépen belekenje a kanapéba.