Lepke, cső, szívószál

Két hónap múlva két éves. Ez csak rám nézve durva, mert az ő életének minden napjában jelen voltam, és nem sajnálom egyáltalán, sőt. Nem csinálnám másképp.

Pöttömke ebben a hónapban is nőtt, erősödött, ügyesedett és okosodott. Felmászik a rácsos mászókára, lecsúszik egyedül a csúszdán, kezet mos szappannal, beledug egy kis átmérőjű szívószálat egy nagy átmérőjűbe (ez utóbbi szerintem tökre nem egyértelmű), rúgja a labdát a kapuba (=kertkapu), és mondja, hogy gól, és már egyszer összetett egyedül egy olyan puzzle-t, amelyikben egyetlen képet kell összerakni négy elemből.

Valakitől megtanulta "hát"-tal kezdeni a mondatot, aki nem én vagyok, mert kedvenc szófordulata, hogy:
- Hát ott van [valami]!

Beszédben is van előrelépés, most már érti és félig visszamondja a ha-akkor mondatokat, pl:
- Meggyógyulsz akkor nagy pancsi.
Toldalékot még mindig aranyosan mondja olyan szavaknál, amelyekben van R vagy L (ezeket még mindig nem tudja kiejteni), itt: pohák, fakanával, stb. Ugyanakkor éppen ma mondott két egymás utáni mondatot számomra bámulatosan:
- Földön van cső. Kérem szépen csövet.
Értitek, cső, de csövet. Durva.

Érti a -nak, -nek két felhasználását, használja is őket, ismeri a -hoz-hez-höz és az -ért toldalékokat is, és a -val-velt is helyesen használja (a hasonulás elmarad a kiejthetetlen mássalhangzóknál), viszont aranyos mondata sétából:
- Elment bicikli nagy fiúval.
Nyilván, mert neki a bicikli is élőlény, tehát tök mindegy, ki kivel ment.

Legcukibb félreértései folytatás:
Katalinka száj el (mutat a szájára)
Szöcskebokán jő az állam (mutat az állára)
Rózsás kötéledbe (mutat a hinta kötelére)

Képes egy nap háromszor végighallgatni ugyanazt a mesét, és most már tényleg végigüli és meghallgatja (ez egy hónapja még nem volt így, inkább a képeket nézegettük és keresgéltük a bóbitát, katicát, órát, virágokat, kutyusokat, stb.), gyanítom, hogy egyre többet ért meg belőle. A mesekönyvek nagyrésze nálunk esti mese, így csak pár maradt nappali olvasásra, de majd beszerzek még. Jó lenne egyszer nyugiban végignézni a kínálatot, hogy érdekesen megrajzolt, értelmes meséket tudjak venni, de gyanítom, erre nem lesz alkalmam.
Kedvenc könyve amúgy most a Búvár Zsebkönyvekből a Lepkék, húsz percig forgatjuk, hogy zöld lepke, sárga lepke, pöttyös lepke, szőrös hernyó, stb. Sőt, azt is meg tudja mondani, hogy melyik lepke ugyanolyan, mint ami a könyv elején van, és melyik nem ugyanolyan.

Voltunk pár napot Tatán hotelben, a lift és a szökőkút teljes sikert aratott, és persze a melegvizes, bugyborékoló medence is, mert Picúr imád pancsolni. Ezért is várom nagyon a nyarat, egyáltalán nem magam miatt, neeem.

Ebben a hónapban kaptunk kritikát, hogy mindene megvan a kölöknek, és így nem lesz életrevaló, és kaptunk dicséretet, miszerint mennyire menő, hogy kreatív és házi készítésű játékokkal játszik. Csináltunk (többnyire a férjem) neki matatófalat, hátizsákot, fürdőszobai fellépőt, autócsúszdát fából, plusz egy ideje azzal is szívesen tölti az időt, hogy egy házi barkácsolású pörgettyűre (egy műanyag karika, eredetileg marokerősítő, benne egy beleszorult lyukas fa hatszög, a lyukban pedig két tipli, az egyik rövid és lekerekített) ráügyeskedik egy hajgumit az aljára, majd jön hozzám, hogy:
- Anya elindít kanika, nem esik le hajgumi.
Ekkor én elindítom, és vagy leesik, vagy nem. És nevet rajta. A legmenőbb, ha úgy esik le, hogy a karika tovább pörög benne, mert akkor a "Kanika benne pögö fogo hajgumiban!"

A múlt hetet végigbetegeskedte szegény, fogyott is harminc dekát, de most már nagyjából jól van, csak a köhögése pont olyan, mint az enyém volt egész gyermekkoromban (csúnya). Elfáradtam nagyon a sok éjszakai ébredésben és a kétszer annyi igényelt energiában (azt pl nagyon várom, amikor észérvekkel lehet majd hatni rá, hogy bevegye a gyógyszert, és ne kelljen beleerőszakolni lefogott kézzel), úgyhogy ebben a hónapban kevesebb fejlesztésre és új közös játékok kitalálására való energiám maradt, de azért szerencsére még mindig szeret verset és mondókákat olvasni, és mivel az összeset tudom fejből, ezekben a negyed órákban kiválóan tudok pihenni.