Legutóbbi bejegyzésem óta már öt db. ötöse van úgy, hogy még ugye nincs osztályzás, csak piros pontokból/pecsétből lehet összeszedni, úgyhogy minden igyekezettel jelezzük neki, mennyire tetszik, hogy jól teljesít.
Másik - és talán még fontosabb - dolog, amiről amúgy már írtam külön is, a saját kártyajátékunk. Azóta csináltunk kiegészítőt, most 63 lapos, a szabályt is kiegészítettük, nagyon menő. És ami a legdurvább, hogy tulajdonképpen nem is olyan rossz vele játszani, tehát még nekem is szórakozás (nyilván van benne egy csomó automatizmus, ami miatt kb. lejátssza magát, de volt már olyanra is példa, hogy megfelelő stratégiával nyert ellenem, tehát kell gondolkodni is).
Also, nagy kedvencem az is, amikor egyik nap azzal jött haza, hogy a napköziben lerajzolta a nyolcadik osztályos órarendjét. Párszor beszélgettünk már arról, milyen tantárgyak lesznek később, és amennyire értette, leírta, nagyon brutál lett. És persze imádnivalóan cuki.
Az egyetlen dolog, amire járunk itt a nagy pandémiában, az a heti egy magánúszás. Ezt úgy értékeltem, hogy a nyereséghez képest bevállalható kockázat, bár az is tény, hogy egy úszásoktató sok gyerekkel találkozik... De ha nem direkt tüsszenti le a gyerekemet, akkor a klór elvileg kinyírja a vonatkozó vírusokat. Maybe. Mindenesetre úszunk, délután 3-kor, hogy senki ne legyen a közelben, és láthatólag nagyon jól érzi magát közben. Most néztem vissza nyár eleji képeket, ahol még karúszóban van, és ehhez képest nyár végére átúszta a 100 métert, tök menő fejlődés. Most a technikán kell csiszolni kicsit, mert a karúszóhoz szokás miatt a kezét nem annyira használja.
Tanári ajánlásra elkezdtük olvasni a Lengemeséket, és újabb telitalálat, nagyon tetszik neki. Valószínűleg nálunk ennek nagyobb sikere lesz, mint a Rumininek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése