Suli, festés, barchoba

Szóval Pindúrtündér iskolás lett. A legközelebbi iskolában, ahová a bátyja jár. Aminek nyilván számos előnye van számunkra. A suli nagyon tetszik neki, és persze a tanulás is jól megy, de a legjobban azoknak a dolgoknak örül, amiket mindig irigyelt, hogy nincsenek oviban: az osztálykirándulás, a bolhapiac, stb. Az osztály nagyrésze együtt járt egy másik ovis csoportba, úgyhogy leginkább a beilleszkedéssel kell foglalkozzon, de úgy tűnik, mintha már lennének kis barátok, úgyhogy remélem, megoldódik a dolog. 

Közben elkezdett járni akrobatikus rock and rollra is, heti kétszer, hogy legyen egy kis mozgás is, szerintem tetszik neki, egy kis ritmus, egy kis koreográfia, egy kis játék, minden jóság. Több különórát egyikünk sem szeretett volna elsősnek, és már most látszik, hogy jól döntöttünk, hét végére azért így is nagyon kifárad a lányzó.

Ami nagyon tetszik, hogy vigyáz a cuccaira, nem vesztett el semmit, és mindig megjegyzi, amiket beszélünk, pénteken hazahozza a tornacuccát, tudja, mikor hol kell lennie, szóval teljesen jelen van a suliban, jó, második gyerek, de mégis.

A sláger elfoglaltság otthon nála is a rajzolás (főleg a folded art, de kb. bármi más is), sőt, elkészítette élete első vászonfestményét is, akrilfestékkel. Bekereteztettem, hogy ezzel is megértessem vele, mennyire szupertehetségesnek és ügyesnek tartom ez ügyben. 

Azt elfelejtettem elmesélni, hogy ugye ő egy nagyon bátor, már-már vakmerő kiscsaj, nem kifejezetten zavarják az akadályok, megy és legyőzi őket. Ezért volt különösen érdekes látni azt, amikor egyszer tényleg megrettent Kaliforniában: amikor a szigeteken mentünk be a vízbe, és láttam az arcán, hogy fél, és aztán megbeszéltük, és kiderült, hogy attól tartott, hogy szembe jön egy nagy hal. 

A múlt héten kiderültek a sulis programok, és lesz versmondó verseny, úgyhogy elkezdtem puhítani, hogy menjen, de egyelőre ellenáll. Azt mondja, hogy ő szégyenlős ehhez. Hehe. Persze nem erőltetem, meglátjuk. Minden a megfelelő versen múlik.

Azt se írtam, de az is nagyon menő volt, hogy a hosszú autóutakon sokat barchobáztunk, és régen mindig csak zöldséggel és gyümölccsel, mert akkor van egy behatárolt, egyszerű készlet megfejtés, de Kaliforniában már nagyon untuk úgy, ezért kinyitottuk minden tárgyra. És én annyira elképedtem, hogy neki ez mennyire ment! Kigondolni is nagyon jókat tudott, pl. Belle sárga ruhája, meg a Nagyi szemüvege, de a kitalálás is elég jól ment neki. Nem tudom, milyen absztrakciós szinten vannak más hatévesek, de nekem ez meglepő fordulat volt.