Eladtam a Kiválasztottak kártyáimat.
Eszméletlenül sokat gondolkodtam rajta, és amikor először kerestek meg ez ügyben, akkor nem is mentem bele. Tíz évvel ezelőtt kb. napi szinten játszottam ezzel a gyűjtögetős kártyajátékkal, hetente-kéthetente jártam versenyre, és 2002 körülig, amikor is teljesen abbahagytam, elég szép gyűjteményt sikerült összeállítanom (nem önálló teljesítménnyel). Egyetlen lap hiányzott az összes közül.
Szerettem játszani ezt a játékot, már maga a paklialkotás is a játék része. Ráadásul az akkori kedvenc világom szereplői kerültek a lapokra, úgyhogy megvolt az a bizonyos plusz, amely miatt még inkább hangulatos volt.
De mikor másodszor kerestek meg, hogy adjam el a kártyákat, akkor hosszas gondolkodás után úgy döntöttem, belemegyek. Miért?
1. Mert négy éve elő sem vettem a mappákat.
2. Mert a világ, amelyhez kapcsolódik, már nincs a szívemben.
3. Mert versenyre sosem fogok elmenni, ha pedig otthon szeretnék játszani, akkor kinyomtatom a lapokat a hivatalos honlapról.
4. Mert úgy érzem, hogy akinek adtam, az igazi gyűjtő, és jól fog bánni a lapokkal.
5. Így visszakerülnek a verseny vérkeringéséből kiesett lapok a forgalomba.
Emlékként ott van a falamon Hania Cíh Cyuhann képe eredetiben, amely az első képem Rene-től (aki a Se vas, se tűz c. regényem borítóját is készítette).
Itt pedig belinkelem a valaha volt kedvenc lapomat, Sheinát. Versenygyőzelemért lehetett kapni, le volt pecsételve, és csak a pecsétessel lehetett versenyre menni. Harcművészes pakli, legjobb!
Ha hiányzik a Sheina, szívesen adok egy pecsételt példányt, hogy mégis meglegyen emlékbe. Amúgy se beszéltünk vagy 23 éve... ;)
VálaszTörlésHehe köszi, bár nem tudom, ki vagy :) (Unknown-t ír)
VálaszTörlésJó a blogmotor, elküldés előtt azt hazudta, látszani fog az e mail címem. (elindendale at google dot com) ;)
TörlésNem tegnap volt, talán még igaz se volt de arra a srácra emlékszel-e, aki a '96-os bajai rúna táborban mesélt?
Levi
Emlékszem, persze. :) Nem ma volt...
Törlés