Picinke

Az erkélyünkre jár egy igen pofátlan cinke. Egyrészt nem hagyja lefotózni magát, ami már eleve pofátlanság. Amikor meglátom, ott illegeti magát, de mire a szemem elé kapom a fotógépet, lusta szárnylebbentéssel elrepül. Másrészt a kitett magok helyett a hibiszkuszom gyökerét eszi, úgyhogy be fogom szedni a hibiszkuszt.
Viszont mégis nagyon kedves nekem ez a madárka. Tök vicces látni, hogy szegény már szeptemberben elkezdett gyúrni a télre, és degeszre tömte magát kajával, hogy mindjárt hideg lesz, és mivel még mindig nincs hideg, viszont van egy csomó étel, annyira dagi, hogy alig bírja fenntartani magát a levegőben. Persze majd lefogy... és akkor talán a magokat is megeszi.
Egyszer úgyis lefotózom!