Színes táblázatokról álmodom

Én amúgy szeretem az életem bizonyos részeit, dolgait nyilvántartani, áttekinthetővé tenni, úgyhogy szeretek táblázatokat tölteni. Amikor diétáztam, pontosan vezettem, hogy hány órakor mit és mennyit ettem. A terhességem alatt végig mértem a súlyomat, és nyilvántartottam egy app segítségével. Most is vezetem, hogy a picúrt mikor etettem.
De sajnos az egyik ilyenről ezennel le kell mondanom. Az itteni blogom megkezdése óta vezettem, hogy miket néztem (film, sorozat), oldalt egy widgetben lehetett látni. Viszont egy hónappal ezelőtt tönkrement a widget, nem volt hajlandó lementeni, amit beírtam. Egy ideig próbálkoztam, hátha megjavítják vagy ilyesmi, és vezettem papíron az elmaradást. De most már több mint egy hónap eltelt, közben le is maradtam a papíros könyveléssel, és bár azt hiszem, fel tudnám idézni, a megváltozott életkémbe úgy érzem, nem fér bele, hogy áttegyem az egészet egy Google spreadsheetre, szépen megformázzam, és utána töltögessem tovább. Úgyhogy ezentúl igyekszem majd jobban beszámolni a film- és sorozatélményeimről, hogy legalább valami nyoma legyen, mikkel töltöm a két etetés közti időszakot (már amikor nem pelenkázással, büfiztetéssel, ringató járkálással, pocisimogatással, altatással, evéssel vagy alvással, mert ezek mind prioritást élveznek).

Ehhez az ígérethez híven: megkezdtük a True Blood 6. szezonját (az első rész semmitmondó volt, de a másodikban megérkeztek a várt fordulatok, egész érdekes lett), megnéztük az Olympus Has Fallen-t (én nem néztem végig, mert más elfoglaltságom támadt, de asszem nem is nagy baj), pótoljuk a Castle 5. szezont (még mindig nekem való ez a sorozat), és nem néztem meg a World War Z-t, mert most nem vágyom zombikra (és mert nem tudok moziba menni, hehe). Mozifilmek terén durva az elmaradás, de majd valahogy igyekszem pótolni.