Majdnem két hónap gyúrás után hihetetlen látványos fejlődést produkált ebben a hónapban: megtanult mászni, és rá másfél hétre már fel is ült. Most épp ott tart, hogy fogja a rácsokat, és próbálja felhúzni magát, kevés sikerrel. Mondjuk alapvetően most elégedett a világgal, mert mindent meg tud szerezni, és utána tud vele játszani függőleges helyzetben.
A számomra legbámulatosabb tudománya, hogy képes lapozgatni a National Geographicot szépen oldalanként. A kézmozgása őrületes tempóban ügyesedik.
Tegnap óta négy foga van, a felső kettő végszóra kibújt. Ma reggel rájött, hogy össze lehet koccantani őket, azóta csattog.
Emellett pár szót már ért (Várjál, figyelj, mindjárt jövök, stb.), és kinyitotta egyedül a cserpes joghurtos dobozt, úgyhogy lassan oda kell figyelni, mit mondok és csinálok. Amúgy is néha van olyan érzésem, hogy a babák mindent értenek és tudnak a világból, csak élvezik, hogy valaki szórakoztatja őket és kitörli a feneküket.
Játékokról szólva a legviccesebb, hogy nem kell zenélő-csőrgő drága cucc, a legjobb játékok a következők (fontossági sorrendben): szaloncukorpapír, kefires doboz, üres cserpes joghurtos doboz benne valamivel, ami csörög, illetve a cumitartó doboz.
Plusz valamelyik nap belegondoltam, hogy ő napi egy kiló kaját eszik meg (ötször eszik, kb. 20-20 dekát). Anno a munkahelyemen lehetett tudni, ki mennyit eszik ebédre, mert dekára mérték az ételt - én átlagosan 35 deka ételt ettem ebédre, és mondjuk kétlem, hogy ennél többet ettem volna reggelire és vacsorára. Ami azt jelenti, hogy pont annyit ettem, mint a kilenc hónapos kisfiam - csak neki ez a testtömegének ~10%-a. Ez még úgy is durva, hogy ennek azért egy része anyatej, azaz folyadék. Nem semmi anyagcseréjük van ezeknek a picúroknak...
Mindketten rettentően örülünk a tavasznak, sétálunk bőszen, szívjuk be a napfényt, és köszönjük, jól vagyunk.
Hihhetetlen cukipofaaaa :)
VálaszTörlés