Bakonyi hétvége

Hétvégén a Bakonyban jártunk. Tíz éve voltam ott utoljára, bár akkor ősszel, de nagyon megtetszett Bakonybél, ez a kis gyöngyszem a hegyek között. Most attól pár kilométerre, Somhegyen szálltunk meg. A szállásunk eszméletlen hangulatos volt: úgy rendezték be a régi falusi kőházat, hogy meghagyták a jellegét, régi bútorokat tettek bele, meghagyták a gerendázatot, ugyanakkor teljeskörűen fel van újítva, a padlón fahatású csempe, stb.

A két nap alatt felfedeztük a környéket, elkirándultunk a kilátóhelyhez, ahonnan be lehet látni az egész környéket.

Aztán megnéztük a Pannon Csillagdát is, nekem tetszett, főleg, hogy bele lehetett nézni a nappali távcsőbe, és szűrőkön keresztül megfigyelni a Napot magát (láttam napkitörést is!). A gyerekeknek nem volt túl interaktív a program, ráadásul nem jól van szervezve, mert mi nyitásra mentünk, és egy órát vártunk a mozira, utána pedig még másfél órát kellett volna várnunk a másik, 3D-s mozira, azt már nem vártuk meg. De azért elég cool volt a Spirit/Opportunity replika.

Ellátogattunk Eplénybe is, a Kaland-hegyre, felmentünk a libegővel, lefelé pedig sétáltunk, nagyon kellemes, kisebb gyerekekkel is simán megtehető út, és még a tűző napsütésben is kellemes volt a fák között. A gyerekeknek persze nyilván az tetszett a legjobban, amikor leértünk, mert a libegő lábánál van ingyen légvár, trambulin, mászófal, és némi pénzért lehet "aranyat" mosni a homokban is.
Az utolsó napunkon a Cuha-patak völgyébe mentünk, ami némileg elhibázott lépésnek tűnt, mikor megérkeztünk, és olyan sokan voltak, hogy alig találtunk parkolóhelyet. A völgy első szakaszán rengetegen voltak, de szerencsére a többség csak a párszáz méterre lévő sütögetőhelyhez igyekezett, úgyhogy onnan vállalható volt a tömeg. A patak gyönyörű volt, mint mindig, és pont jött vonat a hídnál, ami nagyon izgalmas volt.

Kellett ez a kis elvonulás már, és mivel a szálláshelyünkön egyáltalán nem volt internet, lehetett sokat magunkba nézni, elgondolkodni, összegezni, feltöltekezni energiával. Ja meg társasozni.

40

Nem elég, hogy megettem
Egy fél üveg lekvárt
Gyakran kijárt
Vaj s kenyér is
Ez igen speciális
Na, hol a másik fél dzsem?

Rajzok, gyöngyök, versikék

A június nálunk mindig sűrű, és még ennek a furcsa időjárásnak és a vírus miatti távolságtartásnak ellenére is sikerült idén is sűrűre szervezni.

Ami a vírus-helyzetet illeti, Pindúrtündér a maga szintjén teljesen jól megértette, de így is két hónapig tartott neki, míg kitalált rá egy megoldást. Ezt mondta:

- Jó lenne, ha mind a hatunknak (*nagyszülőkkel) lenne szuperereje (*Pizsihős Gekkó-stílusban), hogy felemeljünk egy autót, és ledobjuk vele a koronavírust.

És akkor mi is valamiféle Hihetetlen család lennénk. 

Kicsit valóságközelibb vívmányokról szólva, volt a faluban egy rajzpályázat, amelynek témája maga a falu volt, ovis, kisiskolás és felsős kategóriában. Épp a héten volt eredményhirdetés, ő lett az ovis kategória harmadik helyezettje. Az a vicces, hogy a pályázat maga márciusban volt, és ez a három hónap is még olyan fejlődést hozott Pindúrtündér rajztudásában, hogy ha most adná be, már második (vagy első) lenne. :)

Ez volt a díjnyertes rajz:

Ez meg egy mostani:

Ja, és ami még kézügyesség és türelem témában érdekes lehet, az a tesójának készített három szereplő a Super Mario World-ből (vasalható gyöngyből vannak):

Elég sok idő volt megcsinálni, és csak annyit segítettem neki, hogy felolvastam soronként a mintát egy internetről letöltött képről. De magát a kirakást teljes egészében ő csinálta. Mario 30x30-as.

Ülős, elmélyedős dolgok mellett a másik kedvenc elfoglaltsága mostanában a kergetőzés. Akármennyit futunk, nem fárad el, nyilván úgy csinálom, hogy ne érjem utol, de szerintem akármeddig csinálná, ha én nem fáradnék el.
A cseresznye- és meggyszedésben is jeleskedett: egyet pislantottunk, már ott volt a négyméteres létra tetején. Mondjuk a szedési hatékonysága csekély volt, mert a felét a szájába szedte... Mi meg a szívrohammal küzdöttünk odalent.

Olvastunk mostanában sok verset, amire eddig nem annyira volt vevő (mármint megtanulni az oviban igen, csak leülni és konkrétan verseket olvasgatni könyvből nem), de a Kerge ABC valamiért megtetszett neki (gondolom, azért, mert épp most jutott el odáig, hogy a kis ABC betűi már mennek). Úgyhogy elkezdtünk verseket olvasgatni, és beszéltünk arról, mi a rím, meg ilyenek. Kézenfekvő volt, hogy akkor ő is elkezdjen rímeket faragni. Ez az egyik első:
Akkor is jó a harang,
amikor brekeg a varangy

Csak hogy tudjátok.

Egyre inkább észreveszem amúgy, hogy Pindúrtündérnek a gonosz karakterek tetszenek. Ezzel egyelőre nem tudok mit kezdeni, de a Pizsihősökből Luna Girl volt a kedvence, a Kacsamesékből Mágika dö Szpell, aztán most, hogy a Léghajóval a dinoszauruszok földjén-t olvassuk, és megkérdeztem, melyik a kedvenc dinoszaurusza, akkor elmosolyodott, félrenézett, és az orra alatt sompolyogva közölte, hogy neki tetszik a tyrannosaurus.

A felhőkbe is egészen vad dolgokat lát bele, a legutóbbi kettő például:
1. eltört nyakú zsiráf
2. bársonyruhás varázsló megharapja a felhőt
Ezt így leírtam Google Keepbe, hogy nehogy elfelejtsem.

Szóval ezzel nem tudom, kell-e kezdeni valamit, de szerintem neki a Csipkerózsikából is Maleficent fog tetszeni, az tuti.

Hét éves

Csütörtökön volt a biziosztás. Csak a gyerekek mentek be az iskola udvarára, ott kapták meg a bizonyítványt és a nyári ajándékot (én csináltam nekik egy nyári naplót, szerintem egész jó lett). Aztán volt egy kis eszem-iszom a központban a büfénél, és odajött hozzám az egyik tanárnő, és azt mondta, hogy megkövet, mert ő volt az, aki behívott anno októberben, hogy az én gyerekem alkalmatlan az iskolára, és most meg jé, benne volt a négy legjobb tanulóban (a többiek mind lányok). Szóval eszméletlen büszkék voltunk rá, matekból és magyarból tantárgyi dicséretet kapott, és a többi tárgyból is jeles értékelést hozott, tudom, ez a fél év nem igazán mérvadó, de én tudom, hogy ő mit tud.
Aztán meg hét éves lett.
Elég döbbenetes, ami azt illeti. Szerintem már ő is alig várta, hogy hét évesnek mondhassa magát, mert az osztályban ő az egyik legkisebb, van pár nyolc éves osztálytársa, úgyhogy neki ez lesz a sorsa, mindig idősebbekkel szemben kell majd teljesítenie. Nem mintha nem menne neki.

Befejeztük a Super Mario World-öt, ami nagyon jó élmény volt, a hatása pedig még most is tart. Rajzolni Yoshi házát rajzolja a füzetébe, de csinált egy tök jó kis memóriajátékot is, amelyben pl. Mariót és Luigit is meg lehet találni. Azóta a Kirby's Adventure-rel játszunk, ez lényegesen könnyebb, nagyon menő benne, már eljutott a harmadik világig gyakorlatilag egyedül (mi nem játszunk, ők adogatják egymásnak a kontrollert).
Amikor nem videojátékokat rajzol, akkor számokat. Múltkor unatkozott, és nem volt kedve szorzótáblát rajzolni, úgyhogy leírta a római számokat valami 160-ig egy papírra, és nagyon komolyan át kellett néznem, úgy találtam csak hibát benne (a 49-et IL-nek írta, ami persze tök logikus, de nem így van).

Közben ugye a Logiscool programozókörnyezetében saját játékot fejleszt, eddig az volt a legszofisztikáltabb, amelyikben volt vagy négy platform összekötve hidakkal, mindenhol érmék, néhol ellenfelek, és össze kellett gyűjteni az érméket is, és a fákról leeső almákat is. Mostanában kirándulás közben játékot designolunk.
Viszont volt egyszer, hogy a Logiscoolban olyan játékot kapott a betűk gyorsírását gyakorlandó, hogy ha nem nyomja elég gyorsan a betűket, akkor bizony az ellenfél nyer - na, ezen kiakadt, hogy a gép legyőzheti videojátékban, és azóta is haragszik arra a játékra. Kicsit kompetitívre sikerült nevelni, úgy tűnik.
A zongora szeretete nem kopott el azóta sem, most már a klasszikusok leckéjénél tartunk, és a Négy évszakból a Tavaszt is játszotta már. Azt hittem, hogy még mindig tudok annyira, mint ő, és múltkor megpróbáltam az egyik leckét, hát, csúfos kudarcot vallottam. Úgyhogy túlhaladt rajtam, most kéne annak jönnie, hogy kikanyarítok valahogy annyi időt, hogy én is megtanuljam a leckéket.
Szóval hét éves, okos, ügyes, van bicskája, és nagyon szeret nyerni Monopolyban.

Space Force

Végignéztük a Space Force-ot. Vígjátéknak szerintem elég rossz (bár ebben ugye én egyáltalán nem vagyok mérvadó), viszont amikor a harmadik rész után eldöntöttem, hogy ez tulajdonképpen nem vígjáték, kifejezetten jó lett. SPOILER.

Kifogások

Azért nem írok blogpostot, mert...
...dolgozni kellett, sokat, meg még most is, sőt, most igazán. Elmegy egy kolléganőm, én veszem át tőle a dolgokat, van csinálnivaló bőven, meg közben rábólintottam arra is, hogy scrum master leszek, ami még nagyobb felelősség, lehet, hogy magam alatt vágom az ágat, de az is lehet, hogy valami egészen új oldalamról ismerem meg magamat, majd meglátjuk, de azt csak szeptembertől.
...nyári ruhákat elővenni kellett, és persze közvetlenül azután, hogy eltettem a téli ruhákat, ilyen kaki idő lett, azóta esik és fúj, de meg kellett csinálni, mégiscsak a nyár a kedvenc hónapom, nekem kell lenni a cheerleadernek, és a ruhatár-csere sok meló.
...szamócát szedni kellett az erdőben, mert megeszik előlünk a kirándulók.
...cseresznyét szedni kell, szerintem több mint tíz kilónál tartunk, de még mindig van a fán, csak most esett az eső, de már nagyon feketék, le kéne szedni, nyamm. A férjem megkérdezte, mit csinálunk ennyi cseresznyével, mire mondtam, hogy megesszük. Ő azt mondta, ennyit nem lehet. Mire én: "Watch me."
...olvasni kell, mert nagyon izgalmas a Stormlight Archive 2, végre rendesen összebarátkozott Shallan és Kaladin, yay!
...írni kell, mert jaj-jaj, közeledik a határidő, már megvan, mit szeretnék, de ez tényleg lesz negyvenezer leütés, úgyhogy bele kell húzni.
...mééég írni kell, mert meghívásos buliba is kerültem, ötletem is van, csak még kell egy kis kutatómunka, szerencsére ennek egy kicsit odébb van a határideje.
...videót csinálni kell, mert minden évben csinálok a gyerekeim születésnapjára videót, és most Kistücsöknek kell majd a jövő hétre, és még el se kezdtem, jaj-jaj.
...varrni is kell, mert szeretnék egy kis kézzel készített ajándékot neki.
...nyaralni is kell, mert törlődött a nagyszabású tervünk idénre, és újra kell tervezni, szervezni, kitalálni, hova nem fognak menni más emberek, és közben minden le van már foglalva.

Asszem más most nincs.

Monopoly Junior

Nem volt egy nagy gyereknap idén, de kihoztuk belőle, amit a xar időjárás és a nemelmenésotthonról keretek között lehetett. Csináltam saját képeket a Lélekpillangó társasjátékhoz, mert már untuk a dobozos képeket, szerintem egész jó lett. A színes kinyomtatás kicsit kalandos volt így home office-ban, de megoldottuk.
De ami a lényeg, vettünk Monopoly Juniort. Azt mondjuk nem tudom, hogy a készítők játszottak-e vele valaha a bankkártyaolvasós módszerrel, de azt egy játék után azonnal hagytuk. Pont a lényeget veszi el a gyerekektől: hogy nyomonkövessék, mennyi pénzük van. A folyamatos pittyegés idegesítő, a bankkártyák ide-oda adogatása zavaró, és három kör után fogalmam sincs, mennyi pénzem van. De miután előkerestük a régi, emlékbe eltett 1-2 forintosainkat, és most már igazi forinttal játsszuk, egész jó lett. Azzal a problémával küzdöttünk még, hogy négyes játékban nagyon kiegyensúlyozatlan, ezért gondolkodtunk olyan háziszabályon, hogy ketten a start mezőről, ketten meg a parkolóból kezdenek, de egyelőre megelégedtünk azzal, hogy ha nincs pénzed, és olyan mezőre lépsz, ami még senkié, nem esel ki amiatt, mert meg kellene venned.
Eddig ötöt játszottunk, a gyerekeknek tetszik, még úgy is, hogy ötből négyet mindenféle segítség és pátyolgatás nélkül Pindúrtündér nyert meg. Úgy tűnik, ő lesz az üzleti zseni a családban. :)
Emellett leszedtünk egy rakás cseresznyét a fáról (ez volt a cseresznyefa gyereknapi ajándéka), finomságokat csináltunk ételeket, és új mesét olvastunk este.
A későbbre eltett ígéretek között a Skyland látogatás után most már az Állatkert is szerepel.