Mától a kisebb gyerekem is öt éves. Az utóbbi hónapban már nagyon várta a születésnapját, úgyhogy ennek kapcsán gyorsan megtanult visszafelé is számolni 100-1-ig. Csináltam neki idén is éves videót, de vicces volt, hogy most már ötöt kellett megnézni, hogy eljussunk a pici, mandulaszemű csomagból a jelenig.
Ő is otthon van két hete, nyilván neki a legnehezebb, nagyon sokat kell egyedül játszania ahhoz képest, amihez eddig hozzászokott, és bár tavasszal volt már ilyen, most úgy tűnik, nehezebben bírja (meg én is). Azért persze így is megvagyunk, és az óvodából megkapjuk a heti anyagot a cuki, lelkes óvónőktől, meg nyilván én is azért igyekszem délután bepótolni, amit délelőtt munka miatt nem tudok foglalkozni vele.
Már korábban is elkezdtünk ismerkedni a sakkal, megvan neki a 4 és az 5 éves sakkos könyv, de most, hogy az otthoni iskola és óvoda miatt a házi nyomtatás új magasságokba emelkedett, megtaláltam a sakkpalota.hu oldalt egy csomó nyomtatnivalóval, illetve a sakkpalánta.hu oldalon is vannak jópofa feladatok, öt évesen megoldott egy versenyző szintű varázssakk feladatot. Tök büszke voltam rá.
Megkapta egy kicsit előbb a szülinapjára az Eperhajó c. könyvet is, azóta zenélni is tanulunk. Lerajzoltam cicával, dominóval és társaival a "Boldog szülinapot" dalt neki, úgyhogy azóta azt is játssza (már "kotta" nélkül is).
Legutóbb már hét km-t sétáltunk nyafogás nélkül, sőt, közölte, hogy ez lesz a kedvenc kiránduló-útvonala. Olyan hideg volt, hogy befagytak a pocsolyák, aztán betörtük az egyiket, hogy megnézzük, milyen vastag a jég, és felvett egy darabot, hozta hazáig becsülettel a kis kesztyűs kezében, az utolsó 400 méteren adta csak oda, hogy már nagyon fázik a keze.
Volt egy nagyon cuki beszólása a hónapban. Apával szoktak viccelődni azon, hogy az állatok mindig azt mondják, ami a nevük (a kecske azt mondja, hogy kecs-kecs, a mókus azt mondja, hogy mók-mók, stb.), és egyik reggel viccesen megkérdezte tőlük Apa, hogy "Mit mondanak a hollandok?" Mire ő teljes természetességgel rávágta, hogy "hol-hol".
Még mindig bátor, még mindig ügyes, és még mindig édesszájú. Még mindig megpróbálkozik azzal, hogy elpityeredik, ha nem kapja meg, amit kitalált, de már sokkal kevésbé, ebben valószínűleg segít neki, hogy nincs az oviban, és nem látja a mintákat.
Egyre jobban odavagyok az eszéért és a személyiségéért. Igazán empatikus, törődő, ugyanakkor karakán kiscsaj lesz belőle. És valószínűleg emlékezni fog rá, hogy maszkot (is) kapott az öt éves születésnapjára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése