Matekverseny, társasjáték

Elég sűrű volt ez a hónap. Kistücsök megkapta a félévi bizonyítványt - először azt mondta, mindenből ötös lesz, de aztán kiderült, hogy csak az egyik tanár tantárgyai közül, és aztán kiderült, hogy abból sem. Négy tárgyból kapott négyest, nem nagyon estünk össze emiatt, de azért szerintem őt frusztrálja kicsit. Volt ebben a hónapban olyan is, hogy nem volt nála a munkafüzete, mert itthon hagyta, kapott egy feketepontot, ezzel öt lett volna, így kapott volna egy egyest, de a tanárnő levonta az öt pirospontját, és így nem kapott egyest. Ami persze jó így, ésszel tudjuk, de ez is eléggé frusztrálta szegénykémet. Beírta a leckefüzetébe ahhoz a hétfőhöz, hogy "ÍRÁS: :("

A matek viszont szerencsére azóta is megy neki, és szereti is. Ahogy elkezdtünk utánanézni, mi kell ahhoz, hogy esetleg felvegyék egy nyolcosztályos gimnáziumba, láttuk, hogy központi a matekfelvételi. Poénból kinyomtattunk egy felvételi feladatsort, és megcsináltattuk vele (harmadikos ugye). Megcsinálta, csak több mint negyvenöt perc alatt. De megcsinálta az összes feladatot helyesen. Én csak pislogtam.

Matekverseny is volt ebben a hónapban, a MatekÁSZ, sajnos online volt, így ugye senki nem garantálhatja, hogy nem csalnak a gyerekek. Én ott ültem végig Kistücsök mellett, és csak technikai segítséget nyújtottam, hogy hova kattintson, ha kész meg ilyenek. Viszont megcsinálta mind a tizenkét feladatot kb. 38 perc alatt a 60-ból. Kíváncsi vagyok, hány hibátlan lesz összesen (100%?).

Ja, meg amúgy ebben a hónapban fejeztük be a Super Mario Odyssey-t is, Kistücsök leboxolta Bowsert megint, nem elsőre, de kb. ötödikre, nagyon menő volt. Azóta pont akciós volt a MarioKart 8, úgyhogy most azzal nyomulunk. Kevésbé mély időbefektetés, cserébe kompetitív, amitől néha egyikük vagy másikuk elkedvetlenedik.

Volt még egy olyan ebben a hónapban, hogy Kistücsök játszott felnőttekkel Robbanó Cicákat, és állítólag tök felnőttesen viselkedett, azaz nem háborodott fel és nem lett rosszkedvű, ha felrobbant, hanem játszott tovább, és csinálta a trükköket is, a végén pedig még nyert is egyet. Elég jó a társasokban, és jól esett hallanom, hogy megérte sokat beszéljünk a vereség és újrapróbálás témakörében.

A mátrai utazást szerintem élvezte, nagyon érdeklődő volt, azt hittem, az üvegfúvás fog legjobban megmaradni neki, de aztán a Siroki várat mondta, hogy az volt a legjobb. Az utazás alatt rengeteg 70-es, 80-as évekbeli rockzenét hallgattunk, ezek annyira megtetszettek neki, hogy azóta csináltam egy lejátszási listát Spotify-on, hogy mindig meglegyenek. Még mindig a Final Countdown a kedvenc, de már feljöttek a második helyre mások is.

Az utóbbi hónapban egyébként valamiért elengedte magát: kevésbé hallja meg, amit mondok, és akkor se csinálja. Újabban megint kézzel eszik, amit nem igazán értek, és lepattannak róla az intelmeim is. Ha kérdőre vonom, megsértődik. Gyanítom, hogy valami bántja belülről, egyszer át is jött, hogy rosszat álmodott, aztán meg nem volt hajlandó azt sem elmesélni... Na mindegy, remélem, kibukik előbb-utóbb.

Meg még egyvalamit nem tudok, hogy csináljam: mozognia kéne valamit rendszeresen. Az év elején úsztunk, és az tök jó volt, de aztán feljebb mentek megint a számok, abbahagytuk, és az az igazság, hogy minden pénteken már teljesen összeomlik, annyira fáradt, nem is nagyon tudom, hová tehetnénk még be, pedig nem is megy kiemelkedően sok helyre: angolozik heti egyszer és sakkozik heti egyszer. Valószínűleg segítene, ha megtalálnánk, melyik sport tetszene neki, mert a focit mindig ajánlgatom, de nem akar (pedig itthon nagyon szereti, csak gondolom a csapatba nem akar menni), más meg nem nagyon van a környéken úszáson kívül. A kidobó a kedvence a suliban, úgyhogy lehetne valami kosárlabda, de ahhoz még kicsi. Mindegy, még kiderül.