Tegnap megnéztem a Life of Pi-t (mostanában különleges eseménynek számít, ha nem alszom el egy filmen). Valami hasonlóra számítottam, pedig csak a posztert láttam belőle korábban. A látványvilága lenyűgöző, a felépítése klasszikus interjús, a kissrác színészi játéka remek. A tigrist tényleg nem láttam, hogy mikor igazi, mikor cgi. A leghatásosabb jelenet SPOILER az, amikor elfogy a ceruzája. Az zseniális.
Valami mégis hiányzott nekem. Értettem én a mondanivalót, többet is (fantázia, kitartás, hit, ilyenek), de túlságosan az arcomba volt nyomva. A végén, amikor elmondja a valódi történéseket röviden, az lehetett volna sokkal finomabb, indirektebb. Ugyanígy a legnagyobb vihar, amelyben mindent elveszít: ott (és a film többi beszélgetésében) lehetett volna indirektebb a vallásra, Istenre, a természeti erőkkel való felesleges küzdésre utalás.
Persze még így is bőven megér egy megnézést, nálam 7/10 pontot kapott.
Én inkább elolvastam előbb és tetszett a könyv, viszont most nem szeretném megnézni a filmet.
VálaszTörlés