Versenydrukk

Úgy gondoltam, nem elég izgalmas ez a június a két születésnap és évforduló mellett, ezért gondoltam egyet, és mókából jelentkeztem a Hearthstone 2. európai selejtezőjére, amelynek győztese mehet a BlizzConon versenyezni a nem is kicsi fődíjért.
Természetesen nem lett volna időm végigjátszani a huszonpár meccset, amely a győzelemhez kell, úgyhogy a cél az volt, hogy az első körben ne verjenek el.
A héten készítettem egy versenydekket (Warrior), és elég jól ki is tapasztaltam, tőlem telhetően sokat játszottam vele, és írtam, melyik hős ellen hányszor nyertem vagy veszítettem. Finomodott is, most szerintem elég jó lett.
Az ESL honlapján elég nehézkes a tájékoztatás arról, mit kell csinálni, de szerencsére volt irc, és ott pár kedves admin mindent legalább ötvenszer elmondott a hozzám hasonló newbie-knak.

Első ellenfelem tunéziai volt, sámánnal kezdett. Nem volt egyértelmű a meccs, de valahogy nem jött lightning storm, és nagy nehezen lefaragtam a HP-ját. Erre dekket cserélt, hunterrel jött. Nem akartam elkiabálni, de a statisztikáim szerint a huntert vertem a legjobban (mert az ellen nem vesztettem a gyakorlás során), és be is jött: elég sima meccs volt, a legnagyobb problémám az volt, hogy egy misdirection miatt agyonvertem szegény Cruel taskmasteremet.
Szerencsére nem felejtettem el screenshotot készíteni a győzelmekről, úgyhogy mehettem tovább a második fordulóba.
Második ellenfelem cseh volt, akiket amúgy kedvelek, úgyhogy elsőre azt gondoltam (a picit engem hiányoló babával a hátam mögött), hogy nem baj, ha kikapok tőle.

Mage-dzsel jött (arany hőssel), féltem, hogy óriásos, de csak simán a klasszikus régi fagyasztós-ice blockos volt. Ennek ellenére megvert, mert nem tudtam kétszer leütni az ice block miatt, mire a két Pyroblasttal leütötte a jól felhalmozott armoromat és az életemet is.
Cseréltem én is magéra, gondolván, hogy győzzön a szerencsésebb húzás, de ő meg váltott Zoo-lockra. Itt tulajdonképpen szerencsém volt: egy jó kezdés után sikerült megfognom a nyümiket, a meccs fénypontja egy Mad bomber volt, aki az Argent Commanderre dobta a hordót.
Egy-egynél gondolkodtam, vajon mivel jön majd a mage dekkem ellen, és azt okoskodtam ki, biztos druidával, így visszaváltottam a warriorra.
Nem jött be: visszaváltott ő is a magéra. Nagyon kiegyensúlyozott volt a meccs, pofonok csattantak, minionok hullottak, de megint felpakolta az ice blockot, és egyszer ugyan kiütöttem (bár egy spell damage-es Flamestrike elég mélyen érintett), de aztán három körig állt 1 HP-n, mert nem húztam se fegyvert, se charge-os miniont. Ő viszont topdekkelve felhúzta Alexstraszát, és onnan már tudtam, hogy vége, hiába húztam fel végre a Fiery win axe-et.
1:2 lett, picit bosszankodtam (főleg, miután megnéztem, hogy a következő meccsén őt is kiejtették), mert mákerséggel nyert, nem csináltam semmit rosszul.
Viszont a versenyérzés, az izgalom megvolt, régi szép idők kártyaversenyeit juttatta eszembe, egészen felspannolódtam. Lehet, hogy majd még jelentkezem még egyre...