Geralt coolabb, jóképűbb - és szakállas

Most jutottam odáig, hogy játszottam annyit, hogy írhassak legalább egy postot a játékról.
Röviden: überkirály.
Hosszabban: szuperüberkirály.
Nyilván van bennem némi nosztalgia és szívlágyulás az egész sorozattal és világgal kapcsolatban, de a második részre nem mondtam volna ezeket a szavakat, pedig ahhoz még közöm is volt. Ez a harmadik rész viszont gyönyörű, de tényleg (igen, csak ezért vettem új gépet még tavaly év végén, hogy majd a Witcher 3 fusson rajta faszán), könnyen kezelhető (bár a bokrokban még mindig ugrok egyet ahelyett, hogy felvenném a növényt), nagyon tetszik a hátas hívása és irányítása, és persze nem utolsó sorban a sztori is érdekes (főleg így, hogy nem olvastam a játék hozzám kerülése előtt minden egyes szöveget legalább kétszer).

És igen. A lokalizáció. Amiről egyszer sírtam, hogy nem hozzám került végül, pedig az első két részt én csináltam.
Azt kell mondjam, jó lett. Távolról sem tökéletes, de egy ilyen nagy volumenű lokalizációs munkánál ez azt hiszem, nem is elvárható. Azok a szövegek, amelyeket eddig olvastam, tartalmilag rendben voltak, durva félrefordítást nem találtam. Vesszőhibát, elírást, kisbetű-nagybetűt, ilyesmit igen, főleg a naplóban hemzsegnek, a játékmenet-szövegek jobbak. De erről meg azt gondolom, hogy nem elsősorban a fordítók hibája, hanem a tesztelőké. A fordítás és a lektorálás nagyjából rendben lement, és a tesztelés vagy nem volt egyáltalán, vagy gyatra volt nagyon (ennek lehet köze ahhoz, hogy gondolom megint nem lehetett itthon tesztelni, ami mindig macera, de ennek ellenére ha én észreveszek valamit tíz perc játék után, akkor a tesztelőknek észre kellett volna vennie egy hónap tesztelés alatt akkor is, ha nagyon kellett nyomni).
Összességében mégis azt gondolom, a magyar szöveg rendben van, a játék kiváló élményt nyújt magyar nyelven is - és ez a lényeg.