Ha van három órád

Meg közben (szerintem most kb. hosszú ideig utoljára) volt egybefüggő három óránk, amikor nem voltunk annyira álmosak, hogy azonnal bealudjunk, úgyhogy be tudtuk pótolni a The Wolf of Wall Street-et, amit már a megjelenése óta szerettünk volna megnézni. DiCaprio továbbra is bizonyítottan jó színész. SPOILER.

Én mondjuk tudtam volna kicsit vágni a film közepéből, hogy mégse három óra legyen, de amúgy nagyon örülök, hogy végre meg tudtam nézni. A téma érdekes, az ábrázolt világ hiteles, a színészek pedig teljesen kitesznek magukért, hogy egy percig se unatkozzunk. A poén az, hogy ugyanabban az évben, 2013-ban volt egy másik "nagyongazdagos" film, ráadásul pont DiCaprio főszereplésével, a Great Gatsby, és a két filmet mégis nagyon nehéz összehasonlítani. Az egyik a realitást alkalmazza szűrőnek, a másik pedig a szürrealitást. Az egyik drámai, a másik inkább cinikus. Mindkettőnek lehet sejteni a végét, de ez a The Wolf of Wall Street-ben kevésbé zavaró.
Nyilván sok benne a szex meg a drog meg a rock'n'roll, és néha vannak benne viccesnek szánt jelenetek, amelyeken én szokás szerint nem tudtam nevetni, de minden jelenetben megéri csak simán azt nézni, ahogy Leo játszik.
A legjobb jelenet szerintem az, amikor az FBI-osokat a jachtján fogadja. Az a burkolt utalásokkal és finom célzásokkal teli játék, ahol igen komoly a tét, és mindenkinek jópofizni kell a végéig, zseniálisan van megírva. Az ügynökök után hajigált homárok már csak hab a tortán.
Részemről 8/10, nem mondom, hogy bármikor újranézném, de mindenképpen ajánlom.