Az első rész nagyon tetszett, a második kicsit kevésbé, ennek a harmadiknak meg szerintem egyetlen hibája van: hogy elvesztette a globalitását. Persze benne van a berlini fal, az orosz problémák, sőt még Magyarország is, de a könyv egyértelműen USA-központú az eddigi két kötettel ellentétben. Többet foglalkozik Kennedyvel és a vietnami háborúval, Nixonnal és Reagannel, mint a világ többi részével együttvéve, és ez persze érthető a szerző részéről, de ha már azt vállalta fel, hogy megírja a XX. szd. krónikáját (amit nyilván lehetetlen a maga teljességében, de mégis lehet valamennyire közelíteni), akkor ebben a kötetben ez nem sikerült. Például teljesen kihalt az angol szál, amely olyan erős volt az első kötetben: az egyetlen téma, amellyel foglalkozik, a homoszexuálisokra vonatkozó törvény. Ebbe a könyvbe esett volna bele Thatcher munkássága például.
Ennek ellenére a könyv természetesen érdekes, rengeteg dolognak nézhetett utána Follett, és rengeteg dolgot én nem tudtam erről az időszakról, úgyhogy jó volt olvasmányosan megismerni. A karakterek talán még szerethetőbbek, mint az előző kötetben. Ott egy kicsit kényszeredett volt a világ minden táján élő szereplők "véletlen" egymás mellé sodródása, sokszor meg kellett erőszakolni a karaktereket. Itt jobban kezeli ezt a nehézséget Follett, egyszerű közember helyett hírességekkel (zenészek, újságírók, politikusok és azok segédei) operál, ahol jobban elfogadható, hogy mindenhol ott vannak. A szerelmi szálak szintén kínálnak érdekességet, egyik kapcsolat sem egyértelmű, lehet izgulni a szereplőkért.
Arról nyilván nem tudok mit mondani, hogy ez mennyire hiteles történelmi szempontból, mert nem vagyok történész, de alternatív történelemkönyvnek biztos, hogy nem utolsó. Mondjuk nem tudom, melyik mai 18 éves vág bele egy ekkora olvasmányba (bár valószínűleg kevesebb idő alatt olvasná el, mint én).
Jó volt, tudom ajánlani, de most egy időre elnavigálok a grandiózus trilógiáktól, mert hamarosan amúgy sem lesz semmi időm olvasni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése