Cseresznye

Tündérpocok meg ma másfél éves lett! Olyan kicsi még, és mégis olyan önálló és értelmes... Nagyjából egyedül eszik, egyedül fúj orrot, le tudja venni a szandálját, és ha meglátja a bilit, akkor szól, hogy pisiljünk, ráül, és tényleg pisil. Ez persze nagyon messze van a szobatisztaságtól, mindenesetre érti a koncepciót. Mi meg egyáltalán nem erőltetjük, majd kicsit többet ráültetem, ha kicsit még melegebb lesz.
Iszonyú sokat beszél, gyakorlatilag minden őt érdeklő dologra van már legalább egy szótagnyi megnevezése (persze még mindig el lehet veszni a sok ma meg bo között, mert a ma lehet madár, alma, malac, stb., a bo meg bot, bóbita, doboz, toboz...). Ha sikerül eltalálnom, mit akart mondani, akkor pedig elégedetten széttárja a kezét, és bólint.
Emellé még jó megfigyelő is: múltkor voltunk nagyiéknál, és egyszer csak mondja, hogy pa, pa, én meg tippelgetni kezdek: apa dolgozik. Nem. Pápá? Nem, még nem megyünk. És akkor körbenéztem alaposabban, és megláttam egy fából készült díszpapagájt a falon. Áhhá, most már értem. De rengetegszer vesz észre dolgokat előbb, mint én. Legjobban a vezetéken ülő madaraknak szokott megörülni, az valamiért nagyon tetszik neki.
Állathangokkal is előrébb jutottunk, most már megvan a K és G hang, úgyhogy van ko-ko (tyúkanyó), gágá (liba) is, sőt, próbálja mondani a békát (be), a kacsát (pá), de a legviccesebb, amikor a kismadarakat akarja utánozni, mert nem azt próbálja mondani, hogy csipcsip, hanem fütyülni próbál a szájával. Ami persze teljes kudarcba fullad.

Most már simán mond három szótagot is egymás után, pl. tátotá, sőt, énekel is, általában azt, hogy lálá-lo, lálá-lo vagy náná-no, vég nélkül. Amikor én énekelek, akkor pedig már tudja, mi fog jönni. A Már minálunk babámnál előre mutatja, ahogy felmászik a legény, a Lencsilánynál meg előre mondja, hogy van benne baba.
Imád homokozni, nagy társasági életet él a játszótéren. De nagyon szeret duplózni, és még mindig rajzolgat is. Mostanában elkezdte tudni összerakni a montessori-poharakat, és felteszi már a megfelelő helyre a formákat rudakra. A kézügyessége egyre jobb, sima fakockákból is egymásra tud rakni hármat-négyet.
Amióta melegebb van, rosszabbul alszik (nem tudom, hogy a meleg miatt-e, vagy csak a verebekre ébred minden reggel 5:40-kor), de azért így is mennek a napok jól. Az evésszeretete nem változott, pedig kibukkant a 13-14. foga is. A kenyérrel hadilábon áll, de minden más jöhet. Az eper az mennyei manna.
Sorsa megpecsételődött, mert ebben a hónapban voltunk a bölcsiben, és mondtam, hogy szeptembertől heti kétszer megyünk... Cseresznye lesz a jele.