Jobban fog menni?

Megkaptam az első ovis anyák napi versemet és énekemet. És egy kidíszített szívecskét.

A verset (Lukács Angéla: Csak egy van) nem ismertem, de megkönnyeztem (természetesen) - kétlem, hogy valaha száraz szemmel fogok végighallgatni valamit, amit a gyerekeim produkálnak. Vagy ez idővel jobban fog menni?

Ha menő anyuka lennék, akkor kitaláltam volna a csoport összes szívecskéje közül, melyik az enyém, de úgy tűnik, nem ismerem eléggé a fiamat. Vagy ez idővel jobban fog menni?

Közben én is csináltam papírbonbont az én anyukámnak, csak arról nem készítettem képet. Nem mintha olyan gyönyörű lett volna, de jó lenne jövőrére kitalálni, hogy egy felnőtt hogyan fejezheti ki a legjobban a háláját az édesanyjának.