 |
Szomorú szamuráj hóember |
Amúgy azért nem írtam eddig, mert megint csőstül jött a xar - mint mindig. Ezen persze néha elgondolkodom, hogy jó-e az, hogy minden egyszerre ömlik rám, és akkor nagyon rossz, viszont így
elvileg vannak olyan napok-hetek, amikor meg semmi gond nincs, és peace, love, harmony. Mert a másik lehetőség, hogy mindig van egy kicsi jó meg egy kicsi rossz, de akkor sose lenne idill. Meg az se, hogy egyszer csak elromlik az autóm, és másfél hét és rengeteg pénz megjavítani, közben a gyerekek szépen egymás után megbetegednek (és már eleve azt megoldani, hogy hogyan vigyázzunk rájuk, amikor nem mehetnek intézménybe, egy nyavalya), majd én is, de nekem meg pont most ez a három hét a legfontosabb a munkám közeljövője szempontjából, és pont most nem kéne hiányoznom egyáltalán, és közben meg még pont egy különleges hétvége is lenne, amit már hónapok óta tervezünk, és most dugába dőlni látszik, és bár nyilván apróság, de pont most az összes körmöm is beszakadt. És nyilván betegen nem tudok edzeni sem (már több mint egy hete), ami igencsak hiányzik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése