A varázslónő és a farkasok

Néha egészen elfelejtem, hogy Pindúrtündér még mindig csak négy éves. Olyan okosan meglátja az összefüggéseket, értelmesen lehet beszélgetni vele elég komoly témákról (pl. mostanában nagyon foglalkoztatja a halál gondolata), és nem mellesleg gyönyörűen rajzol. Legutóbb rajzolt egy nyuszit tulipános szoknyával, amin lehidaltam.
Farsangkor varázslónő volt, és esküszöm, egy szóval sem ejtettem ki ilyesmit a számon, teljesen maga találta ki. Miután ezt elhatározta, egy hétig kerestem olyan gyerekmesét, amelyikben a varázsolni tudó nőszemély nem gonosz - de nem találtam. Ha valaki tud, szóljon. Tök jó lenne, ha lenne olyan gyerekmese (4-6 éveseknek való), amelyikben van jószívű varázslónő. Még a végén nekem kell írnom egyet.
Most amúgy hisztis időszaka van, nem akarom teljes mértékben az ovira fogni, de onnan hoz egy csomó olyan viselkedésformát, ami eddig nem volt nála (ütögeti, csípi a tesóját, azonnal műsírásba kezd, ha valami nem tetszik neki, és nagyon erősen, dacosan ellenáll, illetve hangosan ordít), persze mi is fáradtak és türelmetlenebbek vagyunk hétköznap, kéne többet szeretgetni egymást. Az elalvás se megy annyira, mint már egyszer. Ovikezdéskor mindig bent voltam, amíg elaludt, aztán karácsonykor sikerült leszokni róla, de sajnos január közepén megint úgy tűnt, hogy érzelmileg labilisabb kicsit, így most megint várok 5-10 percet lámpaoltás után. Amikor kérdezem, hogy mi a baj, hogyhogy nincs jó gondolata az elalváshoz, mindig azt mondja, hogy csak rossz gondolata van, és az vagy az, hogy elutazunk Amerikába, és ott bemegy az erdőbe, és találkozik egy farkassal, vagy az, hogy találkozik egy cápával. Úgy tűnik, nem volt jó

taktika azt mondani neki, hogy azért nem kell félnie ezektől, mert azok más országokban vannak, így csak megfoghatatlanabb lett a dolog. Na mindegy, dolgozunk rajta. Jelenleg azt a jó gondolatot próbálgatjuk, hogy elutazunk Amerikába, és találunk egy eperföldet, ahol rengeteg eper terem.
Ez a Magyarország vs világ dolog máshol is megjelenik a gondolataiban, múltkor barchobáztunk zöldség/gyümölcs kategóriában, és azt találta ki, hogy áfonya. Amikor kérdeztem, hogy terem-e Magyarországon, azt felelte, hogy nem. Később persze kitaláltam így is, és mondtam neki, hogy az áfonya amúgy itt is terem. Mire ő:
- De én nem a magyar áfonyára gondoltam.
Játékokból viszont most a legjobban a babák dívnak éppen: karácsonra kapott tőlünk egy Sylvanian családot, barátoktól egy Barbie-t, januárban egy elmaradt karácsonyi ajándékként egy másik öltöztetős babát, februárban pedig egy nagyon elmaradott karácsonyi csomagban két My Little Pony: Equestria Girls-es babát rengeteg kiegészítővel, úgyhogy most a mesevilágok keverednek, mindenki mindenkivel találkozik, sütit süt, beteget ápol, öltözik, telefonál (!) egymásnak, nyaral a tengerparton, stb.

És persze ezekhez jön hozzá az a rengeteg plüss, ami felhalmozódott nálunk. Van egy cica, aki szintén szokott részt vállalni a sütés-főzésben, neki a kedvence tudvalévőleg az egreslekvár, mert abban egerek vannak.
Mint említettem, elkezdtünk játszani a Super Mario World-del, és Pindúrtündér meglepően ügyes benne. Igazából ő ment végig először a legelső pályán úgy, hogy megcsinálta, a tesója csak ez után durálta neki magát. Most tanulja a második pályát, az még nem megy neki, de haladgat. Az ugrások szuperül mennek, a lehajolással szokott gond lenni, illetve azzal, hogy precíziósan megálljon egy kérdőjel alatt. De négy éveshez képest mesteri. Tudom, korán van neki ez az egész, szerencsére ő nem lovallta bele magát annyira, hogy lefoglalja a gondolatait, nem látom rajta a függésveszélyt. Neki ez csak egy közös családi elfoglaltság, és hihetetlen állhatatossággal próbálja újra ugyanazt huszadszor, és ő a bátor, aki megy és próbálkozik másik pályával is, nem csak azzal, amelyet már kívülről tud.

Viszont mivel bejött az életünkbe Mario és Luigi, de nem akartam azt, hogy ne lehessen legalább beszélni róla, mikor nem játszunk (az a szabály, hogy minden héten csak két este játszhatunk fél órát), gondoltam, kreatív munkára fogom a csemetéket, és rajzoltunk a füzetbe pályát, kivágtunk hozzá gombákat, Mariót, Luigit, teknősöket, satöbbi. A gombák színezésénél elengedték a fantáziájukat, lett kék gomba, amelyiktől fagyasztani tudnak hőseink, sárga gomba, amelyiket az ellenfelek tudnak megenni, és akkor ők tudnak lőni, illetve rózsaszín gomba, amelyik robban, mint egy bomba.
Vicces volt, mert én éppen teregettem, amikor ezeket viccelődve megbeszélték, és többször vissza kellett fognom magam, mert majdnem beleszóltam, majdnem javasoltam én is, hogy mit csinálhatnának. De nem tettem, és nagyon örültem utólag, hogy nem nyomtam le az ő saját gondolataikat. Hanem megvártam, hogy Pindúrtündér is kitaláljon valamit. És itt térek vissza a kezdő gondolathoz: sokszor meg fordítva, úgy gondolok rá, hogy ő kicsi, segíteni kell neki, ki kell találni a gondolatait, szájába kell adni válaszokat, de nem. Ő már nagykislány, és gyönyörű saját önálló gondolatai vannak, meg kell várnom, ameddig szavakba önti őket.