Pindúrtündér öt éves és három hónapos. Ő maga lerajzolta nekem, hogy mit szeretne cserébe a szófogadás-matricákért (egy új készlet színes ceruzát), és dolgozik is rajta önállóan. Na nem mindig sikerül, de már maga a tény, hogy felállított magának célt, nagyon tetszik. Meg az is, hogy tök kitartó. Ha valamibe belekezd, akkor azt végigcsinálja. Múltkor elhatározta, hogy megmetszi az egyik bokrot, és nem hagyta abba öt perc után, mint ahogy számítottunk rá, hanem befejezte, pedig neki biztos sokkal nehezebb a metszőolló.
A betűkkel egyre ügyesebben ismerkedik. Ha véletlenül autóba ülünk, ami mondjuk elég ritka, akkor mindig rendszámokat olvasunk le. Rajzolva még néha egy-egy fordítva sikerül, de javítjuk. Az olvasásban is egyre ügyesebb, nyilván csupa nagybetűket és nyilván lassan, de kitárult a világ. Amikor ültettük a palántákhoz a magokat, ragaszkodott hozzá, hogy ő írja a táblákat. Cuki, ahogy kihagy néha betűket, mert előrébb tart gondolkodásban, mint rajzolásban. Meg cuki a fonetikus írása, pl. PRINSZESZ PÍCS.
Szegény megint egy hete itthon van, mert az ovis csoportban volt kockázat, és most már nagyon béna lenne, ha közel egy év bezárkózás után pont az oltás előtt kapnánk el. Úgyhogy el kell viselnie, hogy itt van mellettem, viszont nem tudok vele foglalkozni, persze azért játszunk rövideket, meg nyomtatok neki feladatokat, meg minden - de sokat van egyedül.
Közben megtanult fonni is. Az én hajamat nehezebb befonni, mint Apáét, úgyhogy az volt a gyakorlás, de most már nagyon jól megy, akár a Barbie baba haján is, több copfban.
Mindennap meghallgatjuk A dzsungel könyve musical zenéjét, a dalok sorrendjét már kívülről tudja, és a dalok nagyrészének a szövegét is ismeri, ha épp nincs semmi dolga, akkor mindig dalra fakad, hogy "Mentünk, de megjöttünk..." vagy "Válj kővé". A zongoratanulással most megint picit megtorpantunk, pedig amúgy nagyon ügyes, és most már ő is megtalált dalokat a hangok között, sőt, ilyet mondott nekem egyik nap, hogy a "Válj kővé" ugyanúgy kezdődik, mint a Csipet csapat zenéje ("Bűntett, űzzed"). Ritmusban nem, de hangokban tényleg. Tök menő felismerés.
Egyik nap játszottunk a plüssökkel, én voltam a zsiráffal, mint mindig, ő meg a karácsonyra kapott yoshival. A zsiráfom rácsodálkozott, mikor yoshi mondta, hogy többféle yoshi is van, piros, sárga, satöbbi. Gondoltam, megkérdezem:
- És ki a vezér?
- Én - mondta ő.
- Aha, te vagy akkor a király?
- Nem. Egy hónapig vagyok én a vezér, és minden hónapban kisorsoljuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése