Csak a ruhák

Na, viszont nem tudom, ki állította, hogy a Catching Fire jobb, mint az első rész, de sikerült két és fél órát erre a borzalomra költenem az ennél sokkal értékesebb szabadidőmből. Már az első rész se tetszett igazán, de ez keményen alulmúlta. Spoiler.

Egy óra felesleges nyáladzás, végtelenül faékszerű történet a gonosz diktatúráról, érthetetlen bugyutaságok, mint például mi a francért teszik be a csajt egy újabb arénába, hogy megint megadják az esélyt, hogy a nép szeresse, ahelyett, hogy pl. elfogják a családját, és megmondják, hogy gonosz dolgot fognak csinálni velük, ha nem mondja azt a tévében, hogy az elnök a menő. Nem értem, minek kell olyan arénát csinálni, ahol a résztvevők rájöhetnek, mikor mi történik, és kikerülhetik. És azt sem értem, mi a francért nem a parttól a fáig húzták azt a szerencsétlen kábelt, minek viszik oda és aztán húzzák visszafelé, hogy a ("rendkívül meglepő") fordulat bekövetkezhessen?
Egyetlen értékelhető dolog van a filmben, és az a jelmeztervező munkája. Az esküvői ruha zseniális, a lepkés pedig még annál is jobb.