Let it snow

Első hóemberem szülőként...

Azok a hetek

Vannak azok a hetek, amikor szép az idő, vagy legalább hó van, vagy legalább nem fúj a szél és nem esik az eső, és vannak azok a hetek, amikor végig nem lehet kimenni sétálni.
Vannak azok a hetek, amikor minden második nap van valami kis program, ami kizökkent a remeteségből, és vannak azok a hetek, amikor átmegyek növénybe, aki érleli a kis gyümölcsét.
Vannak azok a hetek, amikor sok a munka, és azért panaszkodom, és vannak azok a hetek, amikor egyáltalán nincs, és azért.
Vannak azok a hetek, amikor van kedvem blogot írni, és vannak azok a hetek, amikor nincs.

Paris husi ubival

Most már kezdem érteni, miért van létjogosultsága az I kicsinyítő képzőnek. Mert amúgy általában véve utálom, ha valaki azt mondja, hogy "hambi", "ubi", "aji" stb. Viszont a gyereknek nagyon fontos, hogy megértesse magát, és ha hosszú szavakat lerövidíthet, és még úgy is egyértelmű marad, amit mond, az a boldogság csúcsa.
Úgyhogy amikor először mondtam Pöttömkének a paradicsom helyett azt, hogy "pari", akkor éteri boldogság öntötte el az arcát. És amúgy a "husi"-t is könnyebb kiejteni, mint azt, hogy hús.

I got the power

And finally...

Nyolcig veretlen voltam, utána vesztettem kettőt, és kapaszkodtam az asztalba. A jutalom két booster, egy golden Noble Sacrifice, 250 arany és persze a dicsőség.

Hó nélkül mit ér a tél

Ja, meg így múlik el a világ dicsősége:

Egy híján húsz

Amikor tavaly augusztus végén elnéztünk a játszótérre annak ellenére, hogy akkor Kistücsök még pici volt, beszélgettem egy anyukával, akinek akkor 19 hónapos volt a kisfia, és büszkén mesélte, hogy Petike már kanállal eszi a levest. Akkor elhatároztam, hogy az én kisfiam is enni fogja kanállal a levest, mire 19 hónapos lesz.
Na, ez semennyire nem jött be, még a kanállal evés is határeset, nemhogy leves. Próbálunk kanállal enni, a szájba tevés tökéletes, csak a kajafelszedéssel van gond, kéne egy normális kanál, ami elég mély, hosszúkás alakú, viszont vastag a nyele. De nem foghatom a kanálra, Pöttömkénél a szándék hiánya is jelen van.

Viszont cserébe december 28 óta meg tudja nevezni saját magát, sőt, mondatot is alkot: "Gábi ba szöppi" (Gábi bal kézzel söprizik), "Gábi na hinta" (Gábi nagy hintázik).
Szavakat alkot, és nevet rajtuk:
papi és husi = pasi
kenyér és husi = kesi
hópehely = hópepe
krumpli = kumpipi
méhecske = zeze beze
tarkabarka = tabaga
Szilveszterkor kitalálta, hogy az a szó önmagában elég unalmas, hogy "autó", úgyhogy attól kezdve ezek a járművek "autó pintó" névre hallgatnak. A teherautó természetesen "te autó pintó".

Nemcsak beszél, ért is. Egyrészt sose mondtam neki, hogy a Rajzfilmslágerek zenében a Gumimacik dalában macik vannak, mégis brummog, mikor meghallja, és hadonászik a karjával, mikor "ott repül Márton lúdon"-hoz érünk, na és persze mindent ért abból, amit mondunk neki, másrészt képes ilyen kérdésre is felelni, hogy ha hazamegyünk, milyen játékok várják otthon, vagy hogy mivel játszott a játszócsoportban.

A humora jobb mint az enyém, már most látszik. Most épp az a sláger, hogy mivel már minden formáról, berakósról és egyéb játékról tudja, hogy hová való, azon kísérletezik, hogy bár nem való bele, mégis belefér-e. Például az F betű a W betű helyére pont beillik elferdítve, és ez számára nagyon vicces. A hatszög is belefér a nyolcszög helyére, de morog, mikor beesik.

Megismerkedtünk a hóval és a jéggel, miután kapott kesztyűt, már nagyon tetszett neki. Egyszer keményen elcsúszott, de megtanulta, hogy óvatosan kell menni a csúszós úton.
A karácsonyfától elbúcsúztunk, de még három napig minden reggel mondta a nappaliban a fa helyére, hogy "fa". Szerintem a lámpákat sajnálja a legjobban az egészből.

A mintás (számos, almás, egeres stb) LEGO elemeket már simán összerakja toronyba, a többi elem egyelőre nem érdekli. A játékok közül még mindig az összerakós pohárkészlet a sláger, de egyre több olyan játékkal szeret játszani, amelyekben sok az apró darab. E hónap leghosszabb ideig egyben játszását viszont egy egyszerű sámlival követte el, amelynek a tetején lévő fogantyú-lyukba bedobált mindenfélét, és közölte, hogy "egy potty", "két potty".

Kedvenc olvasmánya még mindig a Bambis könyv, csak most már "kiolvastuk" az egészet, azaz az összes illusztráció nevet kapott és játszik. Olvasáshoz már használja a kezét: ha ellapoz, hogy megmondja, "eebm" (elbújt a rajz), odateszi a kezét, hogy visszalapozhasson: "ku" (kukucs rajz). Kedvenc könyve viszont a "Togyi" (Toldi), az összes olcsó könyvtáras könyv közül mindig ezt keresi meg és veszi kézbe a neki kijelölt polcról.

Még hadakozunk a harapással, de most kitaláltam, hogy amelyik nap megharap, akkor nem hintázhat többet, és így tényleg leszokóban van, mert megértette ezt a büntetést. Olyannyira, hogy ha a szájába veszi a dobókockát, és megmondom neki, hogy most már nem játszhat vele, mert nem szabad megenni, akkor azt mondja, hogy "na hinta".
Még egy dologról kell aktuálisan leszoktatnom, ez pedig a fürdővízből ivás. Kezdi igazán élvezni a fürdést, hasra fordul, csobbant a lábával, nevet, belemártja az állát, de közben tudja, hogy nem ihat, és mégis. Nem sokat persze, és közben figyel, milyen arcot vágok. Morcosat. Pedig valójában annyira cuki, hogy nagyon nehezemre esik.

Csalás süti

Ja, meg amúgy szilveszterkor ettem csalás sütit (az a csalás benne, hogy ha egyszer beleharaptál egybe, akkor addig eszed, amíg van). Annyira tökéletes volt, hogy muszáj volt nekem is megcsinálnom, ez lett:

A recept pedig (kb 2 tepsi, ~40 db):
42g holland kakaó
200g kristálycukor
62g olaj
2 tojás
1 csomag vaníliáscukor
125g liszt
1/2 csomag sütőpor
csipet só
30g porcukor

1. Összekeverem a kakaót, a kristálycukrot és az olajat. Egyesével hozzáütöm és hozzákeverem a tojásokat.
2. Összekeverem a lisztet a sóval, vaníliáscukorral és sütőporral. Belekeverem az egészet a kakaós masszába.
3. Az egészet pihentetem a hűtőben legalább 4 órát.
4. A porcukrot egy tálba öntöm. A masszát kiveszem a hűtőből, kanál segítségével kb. 2 cm átmérőjű gömböket gyúrok. Ezeket meghengergetem a porcukorban.
5. Sütőpapírral ellátott tepsire teszem, ne túl sűrűn legyenek egymás mellett, mert a golyók kis lepénykékké olvadnak.
6. 180 fokra előmelegített sütőben 10-12 percig sütöm.

Mirmió

Beszélgettünk a gyerekfélelmekről meg a mumusról anyósommal, és hirtelen eszembe jutott, hogy nálunk sosem mumus volt, hanem mirmió.
Ő nem ismerte ezt a szót, én meg nem tudtam, honnan jött, úgyhogy elkezdtem utánaolvasni. Kiderült, hogy egy erdélyi mesemondó, Borbély Mihály meséi között szerepel, úgyhogy édesanyám is valószínűleg erdélyi nagyanyámtól hallotta. Aki meg vagy a szüleitől, vagy magából a mesekönyvből.
De milyen érdekes, hogy mennyire elfelejtjük, honnan jönnek a mesék és a történetek, és alig kell hozzá három generáció...
És milyen jó volt kinyomozni ezt a nyelvtörténeti érdekességet!

Johnny Mnem... ja, Wick

Keanu Reevest mindig kedveltem, a kiváló scifik mellett többek közt a Sweet Novemberért, a Drakuláért és az Ördög ügyvédjéért, és aztán eltűnt.
Jó, hogy újra megjelent. A John Wick nem hoz újat a Taken-stílusú akciófilmekbe, de van a filmben két olyan jelenet, amiért muszáj megnézni. Spoiler.

Chill

Most tél van és csend és hó és... nyugalom. 

Picúr kiszámíthatóan kel reggel, alszik el délután, kel délután és alszik el este, a kettő között sokat játszunk a karácsonyra kapott új játékokkal és persze a régiekkel, délelőtt és délután is sétálunk, jól eszik, sokat nevet, úgyhogy már-már panglossi a világ.

És így tulajdonképpen nekem is tetszik ez a tél annak ellenére, hogy nem kifejezetten szeretem a hideget: van némi hó is, amitől valahogy mindig vidámabb az évszak, sokat sétálok, nem stresszelem magam sokat dolgokon, sokat nevetek, el tudom végezni a dolgaimat, és este még szabadidőm is van.

Nem tudom, volt-e ilyen telem valaha, és hogy lesz-e még.

Kresz gyerekeknek

Háh, nem vagyok én elvetemült, hogy a másfél éves gyerekem tudja az ábécét... Ma voltunk játszócsoportban, és az egyik anyuka az út- és házikómintás szőnyegen ezt mondta a 20 hónapos kisfiának:
- Látod, itt is jön egy autó, meg itt is. Melyiknek van elsőbbsége?

Side Jobs

Meg a karácsonyi szünetben kiolvastam végre a Side Jobs-ot is, úgyhogy most már végre megint up-to-date vagyok Jim Butcherből. Ami egyrészt baj is, mert MIKOR JÖN VÉGRE A KÖVETKEZŐ KÖNYVVVVV???

A Side Jobs egyébként stílusában is és minőségében is hozza a regények élvezeti értékét, és plusz pont, hogy több novella nem Dresden, hanem mások szemszögéből íródott, így pár olyan dolog is kiderülhet, amiről ő sosem tudna. És persze sok-sok összekacsintásra ad lehetőséget az olvasóval.

Nehéz eldönteni, melyik novella tetszett a legjobban, mindegyiknek megvolt a maga egyedisége és bája, de valószínűleg az utolsót mondanám, amit ennek az antológiának a kedvéért írt Butcher. Azt nem bátorkodnám mondani, hogy hasonlítok Murphyhez, de közel áll hozzám a gondolkodásmódja és a világlátása. Egy egész novella, amelyben ő az E/1, kifejezetten szórakoztató volt.

Aki még nem kezdett el olvasni Dresden-filest, és tud angolul, az kezdje el MOST.

Ajándékok

Nah, végre itthon, és rendes kerékvágásban. A sok mászkálástól még blogot írni sem tudtam.

Viszont végre megmutathatom, miket csináltam kézzel karácsonyra:

1. Házszámot nekünk és az összes szomszédnak (erről nincs kép, nehogy megtudja a Big Brother, hol lakom)

2. Erdei manócskák (sógornőnek)

3. Karácsonyi poháralátét (Gyurkának)

4. Star Wars társasjáték (hugiéknak)

Páratlan éveim

Ez az első év, amikor nehezemre esik évértékelést tartani. Nem azért, mert nem volt jó, sőt - csak nem rólam szólt. Nem tudom, hogy ez már így marad-e, és hogy az én achievementjeim mostantól mind a fiammal kapcsolatosak lesznek-e, de ebben az évben így volt. A fotóim 90%-a, a blogbejegyzések legalább 50%-a vele volt kapcsolatos valamilyen módon, ami persze természetes, mert az ébren töltött időm ennél sokkal több százalékát töltöttem vele.
A maradék időben sokat dolgoztam, keveset játszottam, még kevesebb filmet és sorozatot néztem, és elenyészően keveset olvastam. Lehet, hogy ez is mindig így lesz már, nem tudom. Remélem, nem.
Amúgy jó volt ez a 2014, csak nem igazán emlékszem rá.

Mit várok 2015-től? Hogy legyen olyan jó, mint a páratlan éveim szoktak lenni. 2013 és 2011 legalábbis emlékezetesre és meghatározóra sikerült.

Újévi fogadalmak (az előző évieket többé-kevésbé sikerült betartani, én legalábbis elégedett vagyok):

• több edzés / mozgás
• több írás
• több olvasás
• több utazás
• kevesebb jólmegmondás