Egy híján húsz

Amikor tavaly augusztus végén elnéztünk a játszótérre annak ellenére, hogy akkor Kistücsök még pici volt, beszélgettem egy anyukával, akinek akkor 19 hónapos volt a kisfia, és büszkén mesélte, hogy Petike már kanállal eszi a levest. Akkor elhatároztam, hogy az én kisfiam is enni fogja kanállal a levest, mire 19 hónapos lesz.
Na, ez semennyire nem jött be, még a kanállal evés is határeset, nemhogy leves. Próbálunk kanállal enni, a szájba tevés tökéletes, csak a kajafelszedéssel van gond, kéne egy normális kanál, ami elég mély, hosszúkás alakú, viszont vastag a nyele. De nem foghatom a kanálra, Pöttömkénél a szándék hiánya is jelen van.

Viszont cserébe december 28 óta meg tudja nevezni saját magát, sőt, mondatot is alkot: "Gábi ba szöppi" (Gábi bal kézzel söprizik), "Gábi na hinta" (Gábi nagy hintázik).
Szavakat alkot, és nevet rajtuk:
papi és husi = pasi
kenyér és husi = kesi
hópehely = hópepe
krumpli = kumpipi
méhecske = zeze beze
tarkabarka = tabaga
Szilveszterkor kitalálta, hogy az a szó önmagában elég unalmas, hogy "autó", úgyhogy attól kezdve ezek a járművek "autó pintó" névre hallgatnak. A teherautó természetesen "te autó pintó".

Nemcsak beszél, ért is. Egyrészt sose mondtam neki, hogy a Rajzfilmslágerek zenében a Gumimacik dalában macik vannak, mégis brummog, mikor meghallja, és hadonászik a karjával, mikor "ott repül Márton lúdon"-hoz érünk, na és persze mindent ért abból, amit mondunk neki, másrészt képes ilyen kérdésre is felelni, hogy ha hazamegyünk, milyen játékok várják otthon, vagy hogy mivel játszott a játszócsoportban.

A humora jobb mint az enyém, már most látszik. Most épp az a sláger, hogy mivel már minden formáról, berakósról és egyéb játékról tudja, hogy hová való, azon kísérletezik, hogy bár nem való bele, mégis belefér-e. Például az F betű a W betű helyére pont beillik elferdítve, és ez számára nagyon vicces. A hatszög is belefér a nyolcszög helyére, de morog, mikor beesik.

Megismerkedtünk a hóval és a jéggel, miután kapott kesztyűt, már nagyon tetszett neki. Egyszer keményen elcsúszott, de megtanulta, hogy óvatosan kell menni a csúszós úton.
A karácsonyfától elbúcsúztunk, de még három napig minden reggel mondta a nappaliban a fa helyére, hogy "fa". Szerintem a lámpákat sajnálja a legjobban az egészből.

A mintás (számos, almás, egeres stb) LEGO elemeket már simán összerakja toronyba, a többi elem egyelőre nem érdekli. A játékok közül még mindig az összerakós pohárkészlet a sláger, de egyre több olyan játékkal szeret játszani, amelyekben sok az apró darab. E hónap leghosszabb ideig egyben játszását viszont egy egyszerű sámlival követte el, amelynek a tetején lévő fogantyú-lyukba bedobált mindenfélét, és közölte, hogy "egy potty", "két potty".

Kedvenc olvasmánya még mindig a Bambis könyv, csak most már "kiolvastuk" az egészet, azaz az összes illusztráció nevet kapott és játszik. Olvasáshoz már használja a kezét: ha ellapoz, hogy megmondja, "eebm" (elbújt a rajz), odateszi a kezét, hogy visszalapozhasson: "ku" (kukucs rajz). Kedvenc könyve viszont a "Togyi" (Toldi), az összes olcsó könyvtáras könyv közül mindig ezt keresi meg és veszi kézbe a neki kijelölt polcról.

Még hadakozunk a harapással, de most kitaláltam, hogy amelyik nap megharap, akkor nem hintázhat többet, és így tényleg leszokóban van, mert megértette ezt a büntetést. Olyannyira, hogy ha a szájába veszi a dobókockát, és megmondom neki, hogy most már nem játszhat vele, mert nem szabad megenni, akkor azt mondja, hogy "na hinta".
Még egy dologról kell aktuálisan leszoktatnom, ez pedig a fürdővízből ivás. Kezdi igazán élvezni a fürdést, hasra fordul, csobbant a lábával, nevet, belemártja az állát, de közben tudja, hogy nem ihat, és mégis. Nem sokat persze, és közben figyel, milyen arcot vágok. Morcosat. Pedig valójában annyira cuki, hogy nagyon nehezemre esik.