Tegnap meghallgathattuk az éves céges iránymutatást és víziókat, számomra mindig érdekes nagyszabású terveket hallgatni, mert én is szeretek ilyesféléket kreálni a magam mikrovilágának szintjén. Láttunk demót, amelyben a telefonnal lehetett leolvasni a villanyóra állását, és a fotót azonnal beküldeni a szolgáltatónak (ó, de jó lenne, ha itt tartanánk!). Volt egy meghívott a Google részéről is, aki eszméletlen jófejséggel beszélt, és nagyon sajnáltam, hogy ki kellett hagynom az előadását (remélem, bepótolhatom majd). De volt egy előadás, amely különösen tetszett, egyrészt mert a marketingszöveg és a tényleges tartalom aránya kifejezetten az utóbbi irányába tolódott el, másrészt mert a nő, aki tartotta, elég magas szintű, viszont ennek ellenére közvetlen és személyes hangot tudott megütni. Elmesélte például, hogyan zajlott a vadiúj hűtőgépének javítása kb. két évvel ezelőtt: semmi sem jelezte, hogy a hűtővel baj lesz, simán lekapcsolt, tönkrement a kaja, a szerviz egy héttel később jött ki 8 órás időintervallumot megadva, mikor kijöttek, kiderült, hogy csak nincs hűtőfolyadék, viszont
nem volt a fickónál, így még három nappal később sikerült újra működőképessé tenni a gépet.
Aztán elmesélte, hogy az ő ideális világában ez hogy nézne ki: a hűtő magától figyelmezteti a felhasználót, hogy alacsony a folyadéktartalom, valamint magától szól a szerviznek, hogy szükség lesz új folyadékra. A szerviz proaktívan felhívja a felhasználót, hogy mikor lenne jó neki, a vásárlói kérésekből, lakhelyekből és feladatokból automatikusan generálódik egy legjobb útvonal a szervizes ember számára, egy listával, hogy milyen alkatrészeket vigyen magával. És a javítás így sokkal kevesebb időt venne igénybe mindkét fél részéről.
Ami alapvetően tetszett, és én szeretem azt, ha egyszerű és kiszámítható az élet, és nem kell szabit kivennem egy szerelő miatt. Meg azt is szeretem, amikor nem utólag kell elhárítani a problémát, hanem meg lehet előzni. De azért mostanában néha kicsit kapkodom a fejem, hogy mi minden zajlik már a háttérben, a tudomásom nélkül - nem mondom, hogy tartok tőle, csak jó lenne, ha meg lehetne nézni egy afféle Feladatkezelőben ezeket, és lelőni, ha nem tetszik.
Utóbb éppen a Google küldött nekem egy aranyos összegzést a decemberi tevékenységeimről, a tavalyi évről és a teljes eddigi történetemről, és ez volt benne:
Kedves. És kicsit ijesztő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése