Szénaleves

Amióta Kistücsöknek egy csapásra lett barátja az oviban, azóta egy pár dolog máshogy van. Először is, a legtöbbször fut befelé az oviba, mire utolérem a csoportszobában, már levette a kabátját-cipőjét, átöltözött, és rohan befelé. A kis barátja múltkor utánam futott a folyosón, és közölte, hogy "Majd meghívom KT-t a szülinapomra!". Semmi kérdés, simán kijelentette. Megkérdeztem, mikor lesz a szülinapja, mire azt válaszolta, hogy "Nem tudom, valamikor tavasz végén"...

A másik ilyen történet az, hogy az utolsó nap kaptunk egy picike kék karácsonyi csomagot az oviból, amire azt mondta Kistücsök, hogy azt majd karácsonykor kell kibontani. Azt hittem, minden gyerek kapott ilyet, hazavittük, ott volt a fa alatt 24-én. Kibontotta, és kiderült, hogy az egyik kis ovis társnője személy szerint neki rakta össze a dobozt rengeteg szeretettel: volt benne matrica, saját rajz, saját készítésű karácsonyfadísz, jókívánság, kiskancsó... Látszott az ajándékon, hogy a kislány rengeteg energiát ölt bele, hogy szuper ajándékcsomagot készítsen. Természetesen a januári első napra mi is készültünk egy kis köszönőcsomaggal, azt hiszem, sikeres is volt.
Úgyhogy Kistücsök kifejezetten szociális lett. A tesójával is rengeteget játszanak, nevetnek, nyilván veszekednek is, de ez is a társasági élet része. A legjobb, amikor direkt a kicsi kedvéért bolondozik, hogy nevettesse.

A fotókon mindig vicsorog, alig lehet találni olyat, amin nem

Aztán azóta mindenkivel, aki hajlandó rá, papírból táblácskákat vág ki és számkártyákat készít, mert ez volt a breakthrough az oviban. Én igyekszem rávenni, hogy mást is játsszon, de mindenfélét szívesen vágogat, és a kedvenc játéka egy csomag corn flakes-es dobozból kivágott számkártya, 1-63-ig, majd 70, 80, 90, 100, 1000 és 1009.

Karácsonyra kapott jó és érdekes játékokat, de általában mindegyikhez kell egy kis szülői segítség, amiből mostanában kevesebb van neki, de azért tetszettek neki. És a bontás is: most már jobban értette a koncepciót, mint tavaly, és ügyesebben is bontott. De még mindig felsoroltatom vele, kitől mit kapott, csak hogy megjegyezze. És idén is készítettünk a gyerekekkel ajándékot, hogy ők is értsék, miről szól ez az egész (másokra szeretettel gondolni).

Kistücsök nyelvi humora maradt a régi, viszont az újdonság az, hogy egymáshoz nem illő szavakat mond, és utána nevet rajtuk. Az utótag legtöbbször "krém" vagy "leves", például: "Matuka-leves", "kályhakrém", "Pokrócleves", stb. Ennek az egyik legaranyosabb emléke az, mikor a Mama viccesen megkérdezte tőle, hogy mit esznek a hintalovak. Mire ő: "Szénalevest".
De azért a nyelvi humor korábbi fajtáit is gyakorolja, ebből az ehavi két legjobb a "darált fészek" és a "krokoládé".

Megismerkedett a BAccordLOGic zeneoktatási módszer alapjaival, még nem mélyült el benne, de tetszik neki, mert ebben is vannak számok. Sajnos nincs időm annyit foglalkozni vele, amennyit szeretnék, és ez nem kifogás, hanem az utóbbi hónapok tapasztalata... de azért a kis lépés is lépés.

Egyetlen pont van, ahol számomra nem pozitív változást észleltem: a mesehallgatásban. Nem tudom, hogy ez minek köszönhető, de valahogy sokkal agitáltabb, nem tud egy helyben ülni és végighallgatni egy esti mesét, holott korábban ez már ment. Ennek lehet oka az, hogy unalmasak számára a mesék (nem igazán vettünk új mesekönyveket mostanában - bár régen százszor is meghallgatta ugyanazt), vagy nem neki valóak (sok kicsiknek való mesekönyvünk van és sok kép nélküli, de kevés olyan, amiben már kevesebb a kép és több a szöveg, de mégis ovis), vagy csak nem bír lenyugodni a nap végére (főleg ha nem volt kint egész nap valamiért), nem tudom. De még amikor kitalálós mesét mesélünk, akkor is sokkal izgágább, és sokkal inkább rámhagyja.
Ezen mindenképp szeretnék változtatni, csak nem tudom, hogyan.

Mindenesetre ő most elégedett az élettel. Van barátja, van tanítványa, mostanában nem volt beteg, szívesen kreatívkodik az oviban, el tudja foglalni magát otthon. Jellemző példa a személyiségére, hogy egyszer nem sima kakaós pelyhet vettünk, hanem kétszínűt (számokat és betűket, mi mást?!), és mikor reggelire azt evett, akkor először megette a barnákat, és csak utána kerített sort a fehérekre. Megkérdeztem, miért hagyja meg a fehéreket, mire ő:
- Mert azok a finomabbak.
Éééérted, a finomabbat hagyja utoljára.