A legjobban azokat a feladatokat élvezem, amikor látszik, hogy az anyag tök száraz (pl. elég csoffadt a környezet tankönyvben a tápanyagok fejezet), és mi feldobtuk itthon mindenféle kutatással, kiegészítő érdekességekkel. Kísérleteztünk is már többször, pl. a sós víz fagyáspontjával legutóbb. És itthon valahogy jobban mennek a szorgalmi feladatok is, több kedve van megcsinálni, legutóbb pl. ritka gyógynövények hatásait gyűjtöttük ki az internetről.
Jó látni, mennyire vág az esze, majdnem gyorsabban vonja ki a háromjegyű számokat egymásból, mint én. Logiscoolban legutóbb hibátlan lett a tesztje, kár, hogy azt nem láthattam. De pl. ilyen apróságokban is, hogy az Aknakeresőben is nagyon menő.A zene mindig is érdekelte - hol erősebben, hol mérsékeltebben, de mindig ott volt. Mostanában elkezdtük az Alma együttes/Dzsungel könyve/Richard Clayderman/Enya nyomvonalról letaszítani őket, és szépen nekiálltunk a könnyűzene történetének. The Beatles megvolt, Queentől csak a best of, aztán áteveztünk a nyolcvanas évekre, és az autóban mindig valami újat hallgattatunk velük. A Final Countdown az abszolút kedvenc. azt mindig le kell játszani, utána meg órákig éneklik, ha beragad. Le akartam tölteni a kottáját Kistücsöknek, de ingyenesen nem találtam sehol, ahol az egész dal megvan, mindig csak az első oldalt - tök szomorú, hogy nincs egy ingyenes, normális kottagyűjtemény valahol. Vagy van?
Az aktuális legújabb hobbija amúgy a képregényrajzolás. A suliból kapta a feladatot fogalmazásból, hogy rajzoljon egy ötpaneles képregényt, kitaláltunk rá valamit, és aztán azt folytatta, most már szerintem túl van húsz panelen is, és nagyon élvezi. Reggel, mikor bemegyek 6:40-kor ébreszteni, már az asztalánál ül, és színezi a következő képet. Remélem, erre a lelkesedésre még sokáig fog emlékezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése