Tyrael és én

Fél éves lett Tyrael, a kisautóm, úgyhogy itt az ideje megosztani az eddigi tapasztalatokat.

Télen még jobban kedvelem, mint nyáron. Nyilván többet fogyaszt, így egy kicsit jobban érdemes odafigyelni az áramköltséges dolgokra, ha hosszabb útra megy az ember, de a mindennapi bejárásnál semmilyen veszély nem fenyeget, úgyhogy lehet maxra kapcsolni a popifűtést (<3), a kormányfűtést (<33) és a sima fűtést, hogy ne fagyjon le a kezem.
A legjobb feature nyilván az, hogy mikor 6:25-kor kicsattogok a hidegbe, ő már lelkesen felmelegítve és jeget leolvasztva vár, nincs kapirgálás meg ilyen nyavalyák. És ezt akkor is meg tudja csinálni, ha a lejtő alján kell megállnom az ónos eső miatt, szóval az utca magányában álldogálva is lelkesen melegíti magát, mire odaérek. Ehhez a kényelemhez olyan könnyű hozzászokni, hogy mikor véletlenül cserélünk, és én megyek később, nem értem, hogy lehet olyan hideg az autó.
Az adaptív tempomat is nagyon kényelmes, az autó meg is áll, ha előtte megállnak. Csúcsforgalomban nem praktikus, mert még a legkisebb követési távolságra állítva is nagy hézagot hagy (ami amúgy jó, csak nem akkor, amikor amúgy is mindenki ideges). Meg azért nem szoktam bekapcsolni, mert akkor aztán tényleg csak kormányozni kell, és elalszom közben.
Amit továbbra is imádok, az a holttér-figyelő a tükrökben, nagyon praktikus, rengetegszer könnyítette meg a helyzetemet. Az ütközés-figyelmeztető néha idegesítő (főleg akkor téved, ha előttem valaki jobbra kis ívben kanyarodik), de hát jót akar a drága, így hagyom.
Az egyetlen, tényleg idegesítő dolog rajta az automata reflektor. Még nem néztem utána, hogy ki lehet-e kapcsolni, de eddig nem bírtam elég sötétben menni ahhoz, hogy bekapcsoljon (holott de).
A csendességét viszont továbbra is imádom. Ha kikapcsolom a légkondit és a fűtést, akkor gyakorlatilag semmi zaj nincs, nagy gyorsításnál kicsit "felrepül a repülő", de összehasonlíthatatlanul jobb, mint a robbanómotor.
Kicsit féltem attól, hogy ennyi automata váltós utazás után elfelejtek kézi sebességváltós autót vezetni, de nem így van. Ez olyan mélyen ivódik az izommemóriába, hogy (legalábbis ennyi idő alatt) egyáltalán nem halványult a tudás (nyilván meg kellett szokni kicsit a kuplung fogását). Ez szilveszterkor derült ki amúgy.
Nem sokszor kényszerülök arra szerencsére, hogy nyilvános helyen töltsem, otthon elég, amit a 220-ból ki tud venni, és a cégnél van gyorstöltő (tudom, ez mák). De előfordult már, pl. a Kodály köröndnél, hogy bedugtam, az is egyszerű, nincs vele macera. Mondjuk fizetős helyen még nem álltam vele. És az a tapasztalatom, hogy egyre több elektromos autó van az utakon, egyre kevésbé szabadok a töltőhelyek. Az utóbbi időben alig találtam üresen egy állomást.
Egy szó mint száz, ezt az autót nekem csinálták. Ha rajtam múlik, nem lesz többet benzines autóm.