Cinke és ringló

Készül az ecetes szilva

Amúgy vannak izgalmak, történések, csak sok pici. Tegnap arra ébredtünk, hogy egy cinke berepült a tetőablakon, mert odakint hideg volt, tőlünk meg dőlt kifelé a meleg, és gondolom, kíváncsi volt, mi van itt. Kicsit nehéz volt kiterelgetni, de végül nagyobb sérülések nélkül megúszta szegény (párszor azért nekirepült a télikert ablakának, mire megértette, hogy arra nem megy).
Ma meg ősi módszerrel gyűjtöttünk ételt: négyen kifeszítettünk egy lepedőt, Férj pedig megrázta a ringlófát, és lehullottak a finom ringlók - a fejünkre és a földre is bőven, de 3-4 kiló azért esett a lepedőbe is. Savanyúságot csináltunk belőle, ecetes szilvát, csak idén kísérletezésképpen a ringlóval (ha már itt van a sövényben).
Meg olvasok újra Butchert, és tök jó.
Meg befejeztük a Bodyguardot, megnéztük a Palm Springst, ami az utóbbi idők legjobb vígjátéka még úgy is, hogy koppintás, meg a Greyhound-ot, ami tök jó volt, és Tom Hankset még mindig nagyon kedvelem.
Meg a gyerekek már nagyon rágták a fülemet, hogy mi az a Catan, úgyhogy levettem a polcról, megmutattam, és még a négyéves is egész jól felfogta, úgyhogy ezen felbuzdulva megrendeltem a Catan Juniort, remélem, megérkezik.

Ja, meg akarok írni majd egy postot az Arkham Horror 3rd edition-ről is, most pénteken fejeztük be az összes scenario lejátszását kieggel együtt (Dead of Night).
Meg mostanában sokat sétálunk az erdő helyett a környék utcáit járva, és hihetetlen érdekes helyek vannak az ember házától tíz percnyire, olyan kis zsákutcák, talpfával kirakott földutak, erdei ösvények és kurflik, hogy nincs is a térképen. De már volt sikerélményünk is, mert egyik alkalommal találtunk egy jelöletlen kis ösvényt két tele között, és betippeltük, hova vezet, és igazunk lett, úgyhogy átvágtunk két amúgy nem összekötött utca között a dzsungelben. Izgi.
Meg az időjárás mondjon le.