Ez a hónap az "ovi-tábor". Úgy sikerült megoldanunk a nyarat, hogy Kistücsök júliusban (amikor amúgy egy olyan óvodában lenne ügyelet, ahol sose jártunk, úgyhogy oda nem akartam vinni) a tesójának a magánovijába jár. Egyrészt ismeri valamennyire, oda járt bölcsibe, és azóta is megfordult többször délutáni családos programokon, az óvónéniket is valamennyire ismeri, másrészt pedig ott van a tesója, és azt tudjuk, hogy neki biztonságot ad. Nem olcsó, de még így is jobban jövünk ki, mint táborozással, ahol is ugyanúgy tök ismeretlen lenne mindenki.
Be is jött amúgy, a körülményekhez képest szerintem jól érzi magát, talált magának óvónénit, akire ráöntheti az elméleteit, gyakorlatilag folyamatosan a tesójával játszik, és mi is tudjuk, hogy biztonságos környezetben van, és reggelente most végre nem két külön helyre kell mennünk, csak egyre.
A jó idő miatt rengeteget vagyunk kinn mi is, biciklizés (egyelőre pótkerékkel, de egyre ügyesebben), tollasozás, vízipisztolyozás, stb. És persze strandolás / tavazás. Bent többnyire legózunk, rajzolgatunk, autós-lámpásat játszunk, nincsenek most újdonságok. Ja de, egy: szülinapjára kapott éves előfizetést a Kis Fülesre, úgyhogy most a tóparton is, otthon is rejtvényeket fejtünk (szókereső, sima skandi, most már szókirakó is, stb.)
Amit még az iskoláig meg kéne csinálni:
- Szépen ejteni az interdentálisan ejtett sz, c, z-t
- Leszokni a csámcsogásról
- Leszokni az idétlen hangok kibocsátásáról (oviban felvett rossz szokás)
- Diákigazolványhoz papírt megcsináltatni
- Kisméretű textilzsepiket varrni
Meg persze bevásárolni iskolaszereket, de arra egy különleges napot tartogatok, ez év legélvezetesebb eseménye lesz... (I <3 papírbolt).
Humor azóta is töretlen, múltkor beszélgettünk a diafilmekről, és hogy nyáron nem tudunk nézni, mert este nincs elég sötét (ez persze csak kifogás, hogy meglegyen a változatosság), utána fél óráig azon nevetett, hogy: "Ősszel fogunk majd diákfilmet nézni."
A másik vicces dolog meg az volt, hogy felírtuk egy papírra az összes Mása és a medve epizódot, ami nekünk megvan, és kiderült, hogy a második szezon 13-as nincs meg. Erre ő kis naiv lelkével: "Nem vettük meg a Mása 13-at!" Megígértem neki, hogy majd "megveszem".
A hónap legnagyobb meglepetése számomra épp a mai nap történt: elmentünk Visegrádra bobozni, és kicsit tartottam tőle, hogy Kistücsöknek nem fog tetszeni, mert ő nem annyira szereti az ismeretlen dolgokat, amik ráadásul gyorsak vagy ki lehet belőlük esni (látszólag), de semmi ilyesmi izgalom nem volt: az első lecsúszásnál is már tetszett neki, az utolsónál pedig kérte, hogy ne fékezzek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése