2021. május 3., hétfő

Néznivalók

Volt mostanában egy pár nézős élményem, amelyekről nem jutott időm beszámolni, viszont most zanzásítva megteszem. SPOILER.

Snowpiercer sorozat

Viszonylag gyorsan végigmentünk az egészen, mert tetszett. Az első szezonban nem értettem, miért nem támogatja senki Melanie-t, és miért nem érti mindenki, milyen sokat tett értük, meg a csatajelenet elég gagyi volt, meg mindenki teleportált állandóan a vonaton, de amúgy az egész feeling meg a karakterek jók voltak, főleg az engineerek. A helyszínek is jól el vannak találva, és nekem a külső képek is tetszettek.

A második szezon talán még jobb volt, mint az első, tetszett az egyedüllétes Melanie-s rész, Sean Bean eléggé elemében van a szerepben, és a lány karaktere is jó az elején, de aztán elég gyors az összemelegedés nekem, és hirtelen a csaj normális lesz, Wilford meg hülye. Ahelyett, hogy továbbra is rángatná a szálakat, teljesen elidegeníti magától Alexet, pedig valami összekötötte őket, arra lehetne apellálni.

Laytonért nem aggódtam a végére, súlytalan lett sajnos, meg ez, hogy nem bírta eldönteni, melyik csajjal is legyen végül, nem volt szimpi. És volt egy karakter, akit teljesen kifelejtettek a második szezonból, pedig elég központi szerepet kapott az elsőben: Miles. Pedig hatalmas potenciál lett volna abban, hogy Wilford őt is a saját oldalára állítja, megvillanthatta volna az erejét.

A vége viszont nagyon szépen összeállt, az ember még reménykedett benne, hogy csak valahogy visszamennek és felveszik, de így sokkal jobb volt a zárás.

Pacific Rim: The Black sorozat

Már a filmek is eleve guilty pleasure-ök, mert milyen béna már az egész setting az óriási robotokkal, de ez még a menő CGI-ok nélkül, rajzfilmben? És nem is rossz. Hiányzik belőle a pozőrség és a letaglózó látványra törekvés, cserébe van benne egy kis gondolat, mondanivaló. Két gyerek próbál túlélni az elnéptelenedett Ausztráliában, és azért kapnak egy-két pofont is közben. Nem nagy befektetés, a főszereplő csaj kicsit idegesítő, de poszt-apok scifi ínséges időkben elmegy.

Shadow and Bone sorozat

Végignéztem, de búúúú, nem tetszett. Pedig én szeretem a jóféle fantasyt, és ennek is meglett volna az esélye (talán ezért is néztem végig): jó a setting, érdekes ez a szlávos beütés, érdekes a Fold meg a grishák, a főszereplő az elejétől kicsit idegesítő (némileg hasonlít a Pacific Rim-es főszereplőre, hehe), de a kalandozócsapat is jópofa, szóval minden meglenne, ami kell. 

De aztán van az az epizód, amikor Alina ugye bebújt épp a kalandozócsapat ládájába, és kiviszik a Little Palace-ből, aztán kinyitja a ládát, megmondják neki, hogy most már menjen velük, mire ő azt mondja, hogy nem, és elmegy. WHAT? Erre nem lehetett számítani, főleg egy olyan csapatban, akik eddig mindenre számítottak.

Itt sajnos zuhanórepülésben szétesett a történet szerintem, a tracker hol elveszett, hol megkerült, a csaj hol győzött, hol nem, Kirrigan hol gonosz volt, hol szánandó valaki, az ellenfél varázslónő hol genyó volt, hol nem, és minden olyan esetlegessé és logikátlanná vált, több deus ex-szel, mint amennyire még csak hümmög az ember. 

A látvány okés, a magyar helyszínek különösen megmelegítették a szívemet, pár nincs is messze, de ez még így kevés.

Kb. mindennel egyetértek, amit itt írnak (Vox).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése