Én sose voltam Disneylandben. Amikor anyukám hazajött Floridából és mesélt az ottani Disneyworld-ről, szerintem kb 92-ben, akkortól kezdve szerettem volna elmenni egy ilyenbe egyszer. A legelején, amikor még csak a kis busszal zötyögtünk a bejárathoz, és megszólalt egy régi kedvenc kis dal (asszem a Hófehérkéből), még el is pityeredtem kicsit.
Elképesztő gondossággal vannak megalkotva a látványosságok. Rengeteg diszlet, általában már kivülről is, ahogy várakozol a sorban, a korlát is hangulatában illik, de még a wc is az adott ride hangulatát idézi. És a belső terek döbbenetesen részletgazdagok, szépek, voltunk pár igen régi, klasszikus ride-on is (Hófehérke, Pirates of the Caribbean, Haunted Mansion), és hát tényleg le a kalappal. Az i-re a pont pedig a Rise of the Resistance volt, igazi élő szinészekkel, térváltásokkal, na meg az életnagyságú AT-AT-kkel, szupermenő volt, még a gyerekek is azt mondták a 80 perces sor és a ride után, hogy menjünk még egyszer...
Ami brutális volt, az az embertömeg. El se tudom képzelni, hányan fizetik ki naponta a nem olcsó belépőt, milyen összegekkel operál ez a park, de a legolcsóbb limonádé is 6 dollár volt, és mi ugyan vittünk kaját és vizet, ezért csak kb. 70 dollárt hagytunk ott az ebédre és a rocket soda-kra (plusz a szuvenirek, de azt most hagyjuk), de szerintem mi eléggé spórolósan nyomtuk másokhoz képest. Még egy érdekesség, hogy miközben már mentünk a parkolóház felé a kisbusszal, két család beszélgetett, hogy az egyik csak egy napra vett jegyet, a másik család viszont három nap Disneyland, két nap Legoland. Na az a kemény.
Nagy tanulság, hogy este 6 körül kezdtek kevesebben lenni, úgyhogy legközelebb inkább estébe nyúlóan kell maradni, úgyis akkor van a parádé meg a tűzijáték. De most ugye ez nem volt opció, este 7ig maradtunk, és a gyerekek már igy is majdnem összeestek, az autóban pedig azonnal elaludtak, amint a motor beindult.
Szuper nap volt, és a kis vállon ülő Grogu-m mindig emlékeztetni fog rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése