Autóban is rengeteget ültünk, ezért többször játszottunk barchobát. Régebben csak zöldségre és gyümölcsre játszottunk, de az már kicsit unalmas lett, és bepróbálkoztunk azzal, hogy tárgyakra is lehet gondolni. Először picit nehezen ment, de aztán meglepően jól belejöttünk. Kistücsök első két barchoba gondolása a villanyvezeték és a fura amerikai közlekedési lámpa volt, amelyiken egy piros van, és aztán egymás mellett két sárga és két zöld. Hát igen, az ottani lámpák nagyon tetszettek neki.
Fura, de mostanában valahogy nem találjuk meg a közös játékot a családdal, mert ha az egyik ezzel szeretne játszani, akkor a másik azzal biztos nem, és fordítva... De Kistücsök mindig kapható kanasztázásra, esetleg más, hosszabb társasjátékokra, így néha szoktunk kettesben is játszani.
A kötelező olvasmány feldolgozása (elolvasás, olvasónapló) kicsit nyögvenyelősen megy, reményeim szerint legalább felerészben azért, mert nem érdekli a Négyszögletű Kerek Erdő, és talán jobban menne valami olyannal, amit ő maga választhat - de azt is látom, hogy a szövegalkotás sem az erőssége, bármikor elmondja szóban, miről szólt a fejezet, de ha le kell írni, az más, az nagyon vontatottan megy. Sokan azt mondták nekem, hogy hagyjam, hadd csinálja egyedül, megtanulja legalább, hogy nem számíthat másra, hanem magának kell, de én inkább ott ülök mellette és támogatom benne, mert nem szeretném, hogy örökre megutálja az irodalmat még azelőtt, hogy rájöhetne, mennyire jó olvasni.
A Star Wars-os falu és a ride-ok nagyon tetszettek neki is Disneyland-ben, és hogy mindezeket értse is, gyorsan még az út előtt megnézettük vele a 4-5-6-ot. Levideóztuk, miközben az "én vagyok az apád" mondat elhangzik, priceless.
Amióta visszajöttünk, kicsit lusti, mindig nyíg, ha sétálni kell, úgyhogy kell majd a sportolás szeptembertől. A sulit már nagyon várjuk, minden nap bekötünk egy-két füzetet, a tolltartóban már rendet raktunk, szóval izgi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése