Pindúrtündér meg pont három és fél éves lett. Éppen tegnap árulta el nekem, ami nem tudom, mennyire kifogás, hogy a szobájukban fél a Kiki robottól (az IP kameráról van szó), mert pirosan villog a szeme, és ezért nem tud rendesen elaludni. Mert mostanában fél 10 előtt sose alszik el, pedig korábban f9-h9 között volt már durmolás. Na, most akkor megbeszéltük, hogy a Kiki robotnak integetni kell, mert azon keresztül látja őket a Nagyi, remélem, lesz valami hatása.
A minap rajzolt egy olyat, hogy az egész óvoda a csodájára járt, hogy három és fél évesen hogy lehet ilyet rajzolni:
Mert hogy teljesen felismerhető tehén, még tőgye is van, és hogy tanítottuk-e otthon tehenet rajzolni. Nem, nem tanítottuk. De az már igaz, hogy eszméletlen ügyesen rajzol, és az ecsettel is remekül bánik. Ez egy fóka, két labdával. Vízfestékkel.
És még koncepció is van sokszor, pl. Apa elveti a magokat, aztán öntözi, hogy kikeljenek (azt az egyet megkérte, hogy a kannát rajzoljam meg én):
A másik néha teljesen elképesztő képessége, hogy olyan dolgokra emlékszik, amit nem értek, hogy lehet. Amikor mentünk kirándulni legutóbb, mutattunk egy utat, hogy az vezet Dunabogdányba. Akkor hallotta először ezt a szót. Elraktározta, kirándultunk még vagy fél órát, mindenféléről beszélgettünk, aztán egyszer csak teljesen kontextuson kívül megkérdezte, hogy "Anya, merre van Dunabogdány?"
Meg amikor voltunk kedves barátainknál, akkor hallotta életében először egy lekvárra, hogy az "fekete berkenye" lekvár. Megettük, eltettük, másnap indultunk elfelé, és közölte, hogy ő szeretne még egy kis feketeberkenye-lekvárt.
A szófogadásra már egész jól ránevelte Pepi manó, sokkal többször odafigyel arra, amit mondok, mióta csináltunk vagy hat iterációt a családi manónkkal. Amiben még mindig van fejlődési lehetőség, az a hisztizés, még mindig erős elképzelése van arról, hogyan történjenek a dolgok, és ha nem úgy történnek, akkor még van néha műhüppögés, bömbölés. De sokkal kevesebb, szokunk lefelé.
Nagyon sokat babázik: tologatja, babusgatja, megeteti, lefekteti, stb.; nemcsak babákkal, hanem plüssállatokat is dédelget, beszélget velük, elviszi őket kirándulni, meg ilyesmi. A tesóját folyton utánozza, főleg az idétlenkedést, de kb. mindenben. Az egyik nap kitalálták maguktól, hogy majd ők ültetnek növényeket, és letéptek pár gyomot a kertben, átvitték egy részre, ahol az építkezés miatt még csak száraz föld van, és tényleg elültették, még meg is locsolták utána bőségesen.
Azt is imádom, ahogy meg lehet vele beszélni a dolgokat. Elég sokszor van afta a szájában, mert állandóan beveszi a szájába a kezét vagy más piszkos dolgot. Minap jó nagy lett neki egy aftája, próbáltuk kezelni Anaftinnal, de nem ért semmit. Úgyhogy bekeményítendő, elővettük a Glycoseptet. Jól ismeri, elkezdett bömbölni, hogy azzal nem szeretne, mi viszont mondtuk neki, hogy csak így fog meggyógyulni. Bömbölt tovább. Ekkor azt mondtam, hogy vagy Apa cseppent egyet bot (=fülpálcika) nélkül, vagy Anya keni fel a bottal. Abbahagyta a bömbölést, gondolkodott egy kicsit, aztán azt mondta, hogy "Apa cseppentse". És hagyta.
Értelmes, szociális, ügyes, és még kedves is, amikor van kedve. Jön és segít nekem pl törölgetni, teregetni. Zabálommeg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése