Tegnap volt egy éve, hogy beköltöztünk a házunkba. Péntek óta pedig home office-ban vagyok, úgyhogy ha az egy év alatt nem éreztem volna magaménak, most kínálkozik az alkalom, hogy még jobban megszeressem az otthonunkat.
Nem telt el gyorsan ez az egy év, sok minden épült-szépült azóta is, hogy beköltöztünk. És akkor nem is arra gondoltam, hogy még hónapokig pakoltunk kifelé a dobozokból, hanem mondjuk a kocsibeálló (aminek csak teteje van, oldala nincs, viszont cserepes), és ennek járuléka, hogy végre eltűnt minden cserép a kertből, tehát lehet jobban szaladgálni. Aztán termesztettünk zöldséget (paradicsom, paprika, cukkini, uborka, meg egy kis karalábé és zeller). A gyümölcsökkel tavaly hadilábon álltunk, de ősszel vettünk még pár gyümölcsfát (barack, meggy), amikhez nagy reményeket fűzök.
Virágot is ültettünk a gyerekekkel, már jövöget a nárcisz, tulipán. Azon a helyen korábban egy nagy sitthalom volt, most már szép füves, kertszerű az is. Emlékszem, tök nagy meló volt.
A házban is volt sok változás, jöttek bútorok, felkerültek képek a falra, otthonosabb lett, na. Van még hova fejlődni, még legalább két beépített szekrény hiányzik, és egy utolsó doboz még tartja magát, de az egyáltalán nem vagy csak évente egyszer kellő dolgokat végre feltettük a padlásra, és így a lakótérben már elviselhető mennyiségű a cucc.
Szóval igazán otthon lett a házunkból ez alatt az egy év alatt, és most már álmomban is itt lakom. Eldöntöttem, hogy minden évben megünnepeljük a beköltözést, úgyhogy idén is rászántuk az energiát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése