2020. március 10., kedd

Úriemberek

A The Gentlemen meg végre egy tökéletes film. 10/10. Minden ott van és minden úgy van, ahogy kell. SPOILER.

Ha nagyon-nagyon akarnék, akkor egyetlen helyen kötnék bele, amikor a heroinista kissrácokat leckézteti Ray - de nem akarok.
Egyszerűen nem volt perc, amikor nem élveztem a filmet. Zseniális karakterek és hozzá jó színészek, megfelelően csavaros, de kibogozható történet, keretek, visszatérő elemek, humor, dráma, izgalom, menőség.
Colin Farrellt nem minden filmben szerettem, de itt ő alkotta a legnagyobbat. A karaktere is szuper, ahogy odaáll és bevallja, hogy mit tettek az emberei, és vállalja érte a felelősséget, de ahogy játssza, az kell hozzá, hogy ennyire működjön. Az i-re a pont a legvége, ahogy nem is mond semmit, csak mutatja a négyet.
A másik, aki szerintem nagyon jól alakít, Charlie Hunnam, maga a karakter nem új, nyilván minden bűnözőnek megvan a hasznos és csendes jobbkeze, de itt és így jól működött. Gondolom, a rendező a telefonvisszaszerzési jelenetet szánta a legjellegzetesebbnek róla, de nekem speciel jobban tetszett a csendes tiltakozás az ellen, hogy a heroinbandához kelljen mennie, és a beszélgetések Fletcherrel.
Ja igen, Fletcher. Hugh Grant egyik legnagyobb alakítása szerintem, és nemcsak az akcentus miatt. A mosolyok, a finom baszogatások, az önelégült arckifejezések, aztán amikor rájön, hogy mégsem ő volt a legokosabb... profi.
És persze maga Matthew McConaughey. Ő mindig legalább +1 pont mindenben, most sem okozott csalódást. A karaktere is szimpatikussá tud válni, főleg mikor kifejti a kínai maffiózónak, hogy amit ő csinál, az már majdnem jó, és legfőképp a feleségével való viszonya eszméletlen jól van felvezetve és lecsapva. A filmben kétszer szerepel az "Any chance?" mondat, mindkétszer nagyon ütős helyen, és egyszerűen pont jó, se túl sok, se túl kevés.
Az operatőri munka is kiváló, jók a nézőpontok, jók a színek, a heroinfüggő csaj gyakorlatilag grayscale, ezzel kontrasztban van a fű élénk zöldje és Hugh barna kabátja, meg persze a feleség sminkje is.
A történetmesélésben meg tanítani lehetne azt, ahogy a harmadik percben fejbe lövik a főszereplőt, és aztán később hogyan oldják meg. Ezt pl. könyvben nagyon nehéz lenne elkövetni ugyanilyen hatással.
Aki túl tud lépni a csúnya beszéden, az mindenképp nézze meg.
10/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése