Figyelmesség

Szóval a héten kicsit dögrováson vagyok, kedden még home office-ban is voltam, hogy egy kicsit összeszedjem magam - ami már önmagában menő, hogy ahol dolgozom, ott ilyesmi megengedhető, amikor valóban szükség van rá.
Aznap este 6-7 körül ismeretlen számról hívtak. Felvettem, a cégünk egyik recepciósa volt, hogy rendeltem kaját, és nem jöttem érte, és ott van a recepción, és meg fog romlani, mert tejfölös, és érte tudok-e menni, vagy megengedem-e, hogy betegye a céges konyha hűtőjébe.
Szóval valaki, akinek ez egyáltalán nem feladata, látta, hogy ottmaradt egy kaja, kinézett az address bookból, vette a fáradságot, hogy felhívjon, és utána felcimkézte a kajámat, és betette a hűtőbe.
Ez aztán a figyelmesség.
Ennek tetejébe ma megyek le a rendelt kajámért, és realizálom, hogy valójában tegnapra rendeltem, hogy majd ma megeszem, csak mára nem találtam semmi értelmeset (amúgy Cityfoodnál rendelek, spórolásból, jól főznek, a kis adag nekem tökéletesen elég, és mindig megjön időben, és lehet online fizetni). És persze már nem volt a recepción a kajám, hanem a hűtőben, kérdezés nélkül.
Kedvelem azokat az embereket, akik odafigyelnek a környezetükre, és nemcsak azokat a feladatokat látják el, amelyeket muszáj / direktben nekik van allokálva.
/raisehat

Bevallottam

Elmondom, mi a coolság csúcsa: az eSZJA portál.
Én kb. tíz éve magam csinálom az adóbevallásomat, egy ideje már nemcsak a sajátomat. Mindig volt valami izgalom, új verzió, nem találom a honlapon a letöltendő doksit, helytelen kitöltések, satöbbi. Volt komoly kihívásom is, osztalékos, részvényes.

És most, 2017-ben elértünk oda, hogy NEM KELL ezzel xarakodnom! Jippi!

Ebben az évben annyit kellett tennem, hogy felmentem az ügyfélkapura, rákattintottam az eSZJA portálra, megnéztem az adóbevallás-tervezetet, összevetettem a kapott 16M30-as és egyéb papírokkal, stimmelt, és rákattintottam az Elfogadásra.
Ja, utána még négy kattintás volt nyilatkozni az 1%-okról.

Köszönöm, NAV, /főhajtás.

(nem, nem kaptam pénzt tőlük reklámra)

Hajrá magyarok

Egyébként is szeretem a túró rudit, de ez a promóció, amelyet most kitaláltak, tökéletes. Kicsit amerikai mintára lehet gyűjteni a sportolókat, de van róluk egy kis infó a kártyák hátulján, lehet csereberélni, megtanulni a nevüket, várni az olimpián a számukat, drukkolni nekik, és mutogatni, hogy lám, ő az. Gyerekeknek, fiataloknak remek eszköz egy kis hazafiságra.
Egyetlen baj van vele: rengeteg túró rudit kell vennem...