Böjtölés

Húsvét alkalmából már másodjára írtam egy kis bábjátékot (ez a tavalyi). Felhasználás a szerző megjelölésével. 

Böjtölés

Bábjáték 3 főre

Szereplők:

• Katica
• Színmanó
• Vakond

KATICA: Jaj de jó, tavasz van! Lalla-lalla-lá-lá! Micsoda gyönyörű színek! Milyen finom illatok! Húú!

(Összeütközik a színmanóval, aki teljesen fehér)

MANÓ: Aú!

KATICA: Jaj! Bocsánat. 

MANÓ: Katica? Te vagy az?

KATICA: Színmanó??

MANÓ: Nahát, de rég találkoztunk, Katica!

KATICA: De Színmanó, hová lettek a színeid?!

MANÓ: Nos, ööö… böjtölök.

KATICA: Mit csinálsz?

MANÓ: Böjtölök. Megvonom magamtól azt, ami a legkedvesebb.

KATICA: De miért tennél ilyen butaságot?

MANÓ: Mert Húsvétkor így szokás.

KATICA: Én bizony még sosem hallottam erről a böjtölésről.

MANÓ: Valószínűleg azért, mert az emberek a húsevést vonják meg maguktól. 

KATICA: Fúj!

MANÓ: De mivel én nem eszem húst, gondoltam, olyasmitől tartózkodom, amit legalább annyira szeretek, mint ők a húst.

KATICA: Én biztos nem fogok böjtölni a gyönyörű piros színemmel, se a fekete pöttyeimmel! Abból elég volt múlt télen!

MANÓ: Nem is kell. Nincs valami más, amit kedvelsz, és amiről le tudnál mondani?

KATICA: (elgondolkodik) Nem is tudom… Az édességek?

MANÓ: Az jó ötlet.

KATICA: De akkor most holnaptól nem ehetek csokit meg sütit meg a többi finomságot? 

MANÓ: Van aki csak pénteken böjtöl. Meg van aki egyáltalán nem.

KATICA: (megnyugodva) Akkor jó. Szerintem ez az egész butaság.

MANÓ: Ahogy gondolod. Most mennem kell, szia Katica!

KATICA: Szia Manó!

(Manó elmegy, Katica marad a színen)

KATICA: Nahát, én azt hittem, a húsvét a nyusziról meg a csokiról szól.

(Vakond kibújik a föld alól)

VAKOND: Miért, nem?

KATICA: Szia Vakond! Te tudod, mi az a böjtölés?

VAKOND: Nem, mi az?

KATICA: Az, amikor nem eszel édességet.

VAKOND: De én sose eszem édességet.

KATICA: Akkor… ööö… Akkor te mit szoktál kapni húsvétra?

VAKOND: Nagyon szépen kifestett cserebogárlárvát. 

KATICA: Fúj!

VAKOND: Egyáltalán nem fúj, hanem nagyon finom. Sőt, mivel csak ritkán eszem ilyesmit, még jobban esik húsvétkor. 

KATICA: Ez butaság. Nem lesz attól finomabb valami, hogy várni kellett rá.

VAKOND: Dehogynem. Egyszerűen jobban esik.

KATICA: Hmmm… Én még ilyet sose próbáltam.

VAKOND: Nincs olyan eleség, amihez csak ritkán jutsz hozzá?

KATICA: Nincs.

VAKOND: Akkor csak úgy tudod kipróbálni, ha egyszer szándékosan nem eszel meg valamit, csak másnap. Hidd el, sokkal jobban fog esni.

KATICA: (elgondolkodik) Nem valami ilyesmit mondott a színmanó is?

VAKOND: Na, én megyek is. 

KATICA: Várj, Vakond. Te akkor nem is szereted a csokit?

VAKOND: Nem.

KATICA: Ez furcsa. Azt hittem, a csokit mindenki szereti.

VAKOND: Majd lehet, hogy megkóstolom újra, ha adsz belőle. Az anyukám azt mondta, mindig meg kell kóstolni az ételeket, mert lehet, hogy változott az ízlésed.

KATICA: Érdekes, az én anyukám is mindig ezt mondja.

VAKOND: És akkor te is megkóstolod majd a cserebogárlárvámat?

KATICA: Ú, inkább nem.

VAKOND: Hát jó. Most mennem kell. Szia Katica!

KATICA: Szia Vakond.

(Vakond elmegy, Katica marad a színen)

KATICA: Én ezt nem értem! Mindenki arra akar rávenni, hogy ne egyek csokit!

(Manó visszajön oldalról)

MANÓ: Nahát, Katica, te még itt vagy?

KATICA: Itt. Találkoztam Vakonddal.

MANÓ: Én pedig találkoztam a nyuszival.

KATICA: (csodálkozva) A húsvéti nyuszival?!

MANÓ: Nem, a mezei nyuszival, a diófa mellett, tudod.

KATICA: Ja igen. És mit csináltatok?

MANÓ: Tojást festettünk.

KATICA: De… nem azt mondtad, hogy megvonod magadtól a színeket? Vagy ilyesmit?

MANÓ: De. Erre az alkalomra böjtöltem. És fantasztikusan jól esett a sok gyönyörű szín!

KATICA: A vakond is valami ilyesmit mondott. Csak cserebogárral.

MANÓ: (értetlenül) Kifesti a cserebogarakat?!

KATICA: Nem. Azt hiszem, úgy érzi, hogy sokkal finomabb a cserebogárlárva, ha várakozik rá.

MANÓ: Á, értem! Tehát akkor ő is böjtöl.

KATICA: (félénken) Talán igen…

MANÓ: És te? Kipróbálod?

KATICA: (gondolkodik) Hát jó. Kipróbálom.

MANÓ: Szuper!

KATICA: De… akkor most hogy kezdjek hozzá?

MANÓ: Egyszerű. Ha valamiről úgy érzed, hogy jó lesz, várj vele egy kicsit.

KATICA: Például ha ma akartam sütit sütni, süssek holnap?

MANÓ: Például.

KATICA: Ez nem is olyan bonyolult.

MANÓ: Nem az. És meglátod, az a süti még finomabb lesz holnap.

KATICA: Alig várom!

VÉGE

A kacsa első karácsonya

Ezzel a kis karácsonyi bábjátékkal szeretnék mindenkinek Boldog Karácsonyt kívánni! Felhasználás csak a szerző megjelölésével.

***

S. Kolozsvári Zsófia: A kacsa első karácsonya

bábjáték

Szereplők: BÉKA, KACSA

Szín: a tóparton

(Béka háttal a közönségnek dudorászik)

KACSA: (bejön oldalról) Juhuhuhúúú, nemsokára Karácsony! Az első karácsonyom!

BÉKA: (megzavarták valami közben, gyorsan a bokorba rejt valamit) Ööö... Mi az a Karácsony?

KACSA: Hát tudod.

BÉKA: Nem tudom. Azért kérdezem.

KACSA: Jól van, elmagyarázom. Karácsonykor szép fényfüzérek égnek mindenhol, és kapok egy csomó ajándékot. 

BÉKA: Aha… Az nem a születésnap?

KACSA: Nem, a születésnapomon torta van.

BÉKA: Igen-igen. Születésnapom nekem is van. Legutóbb olyan finom szúnyogtortát kaptam, hogy csak na!

KACSA: Na látod.

BÉKA: De karácsonyom az nincs.

KACSA: Jaj, Béka, ezek szerint még nem érted. A karácsony mindenkié.

BÉKA: Tényleg?

KACSA: Tényleg.

BÉKA: A karácsony akkor mindenki születésnapja egyszerre?

KACSA: Hát… (a fejét vakarja) Végül is olyasmi.

BÉKA: És akkor én is kapok ajándékot?

KACSA: Persze.

BÉKA: Kitől?

KACSA: Mindenkitől. A barátaidtól meg a családodtól, gondolom.

BÉKA: Az szuper! Nagyon tetszik nekem ez a karácsony.

KACSA: Na ugye? Megmondtam. Remélem, kapok egy szép sálat karácsonyra, mert néha fázik a nyakam.

(hallgatnak egy kicsit)

BÉKA: Te Kacsa! Ha a karácsony mindenkié, és mindenki kap ajándékot, akkor ki készíti őket?

KACSA: (gondolkodik) Hmmmm… Háááát…

BÉKA: Nem lehet, hogy valójában nem mindenki kap ajándékot?

KACSA: Á, az nem lehet.

BÉKA: (folytatja) Hogy valójában csak az kap ajándékot, akire valaki szeretettel gondol? Akinek készítenek valamit?

KACSA: Hmmm…

BÉKA: Te kiktől kapsz ajándékot karácsonykor?

KACSA: Hát a családomtól meg a barátaimtól. A katicától, például.

BÉKA: És ő kitől kap?

KACSA: A-azt nem tudom.

BÉKA: Ő nem a barátjától kap?

KACSA: De! De!

BÉKA: Te Kacsa! Te vagy Katica barátja.

KACSA: (elcsodálkozik) Ó!

BÉKA: Azt hiszem, kezdem érteni, hogy működik ez a karácsony.

KACSA: Az jó, mert én meg már nem.

BÉKA: Szerintem nem is az ajándékkapás a lényeg.

KACSA: (elszontyolodva) Nem?

BÉKA: Hanem az adás!

KACSA: Na, erről eddig nem volt szó.

BÉKA: Dehogynem. Most beszéltük meg, hogy a katicának te adsz ajándékot.

KACSA: Ééén? De mit?

BÉKA: Na látod (a kacsa vállát veregeti), szerintem ez a lényeg. 

KACSA: A vállam?

BÉKA: Neem. Hanem az, hogy gondolj szeretettel valakire, és találd ki, minek örülne.

KACSA: Aha! De… ööö… mi van, ha nem tudom?

BÉKA: Akkor vegyél neki egy doboz csokit, az mindig bejön.

KACSA: Á, Katica nem szereti a csokit. De a szép színes szalagokat igen!

BÉKA: Ez remek hír! Csinálj neki szép színes szalagokat!

KACSA: Akkor ezt kitaláltuk! (hümmög) Nahát, de jó érzés, hogy kitaláltam valami igazán kedveset Katicának!

BÉKA: Igen, én is egészen belelkesedtem!

KACSA: Akkor ezek szerint erről szól a karácsony, ugye?

BÉKA: (megrázza a fejét) Én nem tudom, én most hallottam életemben először erről az egészről.

KACSA: Nekem is ez lesz az első karácsonyom.

BÉKA: Akkor gondolj ki mindenkinek valamit!

KACSA: Jó, megyek is. Szia, Béka!

BÉKA: Szia, Kacsa!

(Kacsa elmegy)

BÉKA: Na végre, elment. (elővesz a bokorból egy szép sálat) Most már folytathatom ezt a szép sálat. Tudjátok, Kacsának lesz, karácsonyra.

A nyuszi tojása

Írtam egy bábjátékot húsvétra. Ezzel utólag is kellemes húsvéti ünnepet mindenkinek (mi elő is adtuk).

A NYUSZI TOJÁSA

Szereplők:

Nyúl
Manó
Béka

 

NARRÁTOR

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer Színországban egy kis színmanó.

MANÓ

(énekel) Kedvenc ünnepem a húsvét, sok szép színes tojás…

De tényleg! Milyen szépek mindig a színes, hímes tojások. Csak azt tudnám, ki festi őket. Megkérdezem a nyuszit.

(kopog)

Szia Nyuszi! Te tudod, ki festi a húsvéti tojásokat?

NYUSZI

Neeeeeeem… (kifelé súg) Dehogynem tudom! (hangosan) Én nem tudom. Azt hittem, te fested a húsvéti tojásokat.

MANÓ

Én? Én ugyan nem. Miből gondolod?

NYUSZI

Pedig te egy színmanó vagy. És a színmanók festik ki az összes dolgot. A virágok szirmait, a levelek zöldjét, az ég alját…

MANÓ

Ez igaz. De húsvéti tojást még nem festettem. Azokat mindig csak kapom.

NYUSZI

Ööö… meg mindenki más is.

MANÓ

Nahát! Ez különös. Nincs kedved kinyomozni?

NYUSZI

De, persze.

MANÓ

Szerinted kit kellene megkérdezni?

NYUSZI

Kérdezzük meg a… békát.

MANÓ

Ne a bölcs baglyot?

NYUSZI

Á, őt inkább ne. (kifelé súg) Mert még a végén megmondja.

MANÓ

Rendben. Induljunk.

NYUSZI

Menj előre.

(Mennek, mendegélnek. Nyuszi óvatosan elrejt egy hímes tojást.)

MANÓ

(hátrafordul) Nahát! Itt egy gyönyörű szép tojás!

NYUSZI

Nahát!

MANÓ

De jó, hogy valaki ilyen kedves, és elrejti ezeket a hímes tojásokat!

NYUSZI

Vigyük magunkkal.

MANÓ

Jó!

(továbbmennek)

BÉKA

Szervusz, Színmanó. Szervusz, Nyuszi.

MANÓ

Szia Béka. Te tudod, ki rejti el a sok szép hímes tojást nekünk?

BÉKA

Hát… Én úgy hallottam, hogy a madarak raknak tojást.

NYUSZI

Igen, talán a varjú! (felfelé mutat) Ott lakik a nagy tölgyfán.

(mindenki felfelé néz, a nyuszi gyorsan elrejt egy tojást)

BÉKA

Jééé! Tojt is nekem egy tojást! De szép!

MANÓ

Nekem is van már, nézd! (megmutatja)

NYUSZI

Na, akkor most már tudjuk, hogy a varjú hozza a húsvéti tojást.

BÉKA

Neked is tojt már, Nyuszi?

NYUSZI

Öööö… nem.

MANÓ

Ne aggódj, biztos te is kapsz majd.

NYUSZI

(kifelé súg) Azt nem hiszem. (hangosan) Meg is nézem otthon. Sziasztok! (elmegy)

MANÓ

Szia Nyuszi!

BÉKA

Szia Nyuszi! (megvárja, amíg a nyuszi elmegy) Te Manó, lehet, hogy Nyuszi nem kap húsvéti tojást?

MANÓ

És mit szólnál, ha mi csinálnánk neki egyet?

BÉKA

Jó ötlet! Én hozok egy tojást, te pedig szépen kifested. (elmegy, és hoz egy tojást)

MANÓ

(énekel) Kifestem a hímes tojást, nyuszinak is legyen.

BÉKA

De szép lett!

MANÓ

Szerintem is. Gyere, vigyük el a nyuszinak.

(elindulnak)

BÉKA

Rejtsük el, nem?

MANÓ

De. Itt jó lesz. (elrejti a tojást)

BÉKA

Gyere, bújjunk be egy bokorba.

(bebújnak)

NYUSZI

(kijön a házából) Nahát! Egy hímes tojás! Az meg hogy lehet? Hiszen én csinálok minden hímes tojást. (körülnéz) Azt hiszem, tudom, kiktől kaptam: a barátaimtól.

 

VÉGE