Kék virágok, sárga lepke

Most, hogy negyvenegy és fél év után mégis rászoktam a kávéra, vásároltam egy személyiségemhez illő kávésbögrét.

Amúgy innen, és mosogatógépben mosható, szép, és szerintem nem is drága. Vegyetek ti is.

Proaktív kreatív

Szokás szerint sok a dolog, múlt hétvégén megmetszettük az almafákat, kitaláltuk, hogy csinálunk saját kezűleg kerti mászókát (szerény személyem leginkább support szerepben), meg volt írókör is, nézzük az Altered Carbon season 2-t, a Picardot (erről írtam), a SW The Clone Wars új részeket, volt pár film is, Jojo Rabbit, talán mesélek, de most soron kívül a legnagyobb cukiság, ami az utóbbi időben történt velem.

Hétvégén feldíszítettük a házat, levettük a papír hópelyheket az ablakról meg a téli díszeket innen-onnan, és nagyüzemi papírlepke- és papírvirággyártásba kezdtünk, én adtam a papírt a féltve őrzött készletből, én rajzoltam meg a sablont, amit aztán átrajzoltak és kivágtak, illetve a papírfüvet is én csináltam, kb. ez lett az eredménye 5-6 ablakon:

Erre tegnap hazaérés után a kertben molyoltam, ültetés, kapirgálás, a gyerekek nem akartak kijönni, mondták, hogy eleget voltak már kint délelőtt, játszani akartak. Kb. egy órát voltam kint, és mikor bejöttem, ez fogadott egy korábban fel nem díszített ablakon:

Ezt teljesen maguktól csinálták: teljesen maguktól vettek hozzá alapanyagokat, vágták ki, és teljesen maguktól ragasztották fel a celluxommal.

<3

Érmék, ház

Az újévi első barkácsolásunk eredményeképpen most már méltó helyen lehet a lapítottpénz-gyűjteményünk.

Az első 2007-ből való, az utolsó ipolytarnóci, ahol tavaly ősszel jártunk.
Az óévi utolsó barkácsolásunkat se mutattam még:

Karácsonyra csináltunk a gyerekeknek egy kis L-alakú faházat, amelyben lakhatnak a Sylvanian figuráik (mindkettő kapott egy-egy családot). A bútorokra sajnos nem volt időnk, de egy kanapé és egy kis asztal belefért. A lakók köszönik szépen, birtokba vették.

Restauráltam

Ja, meg amúgy a hétvégén restauráltam is.
Szeretem, ha valami régi dolog meg van őrizve, látszik rajta a gondoskodás. Anno a 70-es években még kézzel festették az utcanévtáblákat, és mára már nem sok maradt meg belőlük. De ez igen:

Persze készíthettem volna újat, szépet, saját betűimmel, díszítéssel. De úgy gondoltam, talán annak is van értéke, ha valami régivel fejezem ki, hogy mennyire értékes számomra a hely, ahol élni fogok.
Úgyhogy vettünk fehér és fekete Hammerite-ot, aztán zsírpapírra rámásoltam a betűket, ami megmaradt, a maradék betűket lemásoltam az utcában található egyetlen megőrzött másik ilyen tábláról, utána kivágtam a zsírpapírból körömvágó ollóval a negatívot, hogy át lehessen másolni az alapozásra. Aztán tettestársam lealapozta, én pedig átmásoltam rá a betűket/számokat:

Aztán pedig fekete Hammerite-tal megcsináltam a betűket és végül a keretcsíkot. Ez lett:

Nettó 3 óra volt. Remélem, most egy ideig nem kezd el majd rozsdásodni.

Lepetés

Tegnap névnapom alkalmából meg lettem lepve. Ami egyrészt alapból jól esett, másrészt még pluszban külön jól esett, mert egyáltalán nem számítottam rá. És még a szülinapomra kapott menő összecsukható vázát is alkalmazhattam.

És a menő gombás-petrezselymes-hagymás pirítós is nagyon fincsi volt vacsorára.
Az élet szép!

Öntudatos

Szerintem a mikrónk készül a Skynet létrehozására. De legalábbis biztos, hogy már öntudatra ébredt. Egyelőre nem tűnik gonosznak, sőt, igencsak lojális és kötelességtudó: ha elkészült a melegítéssel, és nem megyek 10 másodpercen belül kivenni a kaját, akkor sípol még egyet. És utána fél perccel még egyet, hogy jöjjek már.
Várom, mikor fog megszólalni.

Kályha

Szombaton megérkezett a csudiszép kályhánk! Már be is van szerelve. Behozni nem volt egyszerű, de a kedves és erős fiúk megoldották.

Növényrajongás

Tegnap, miközben ismét korszakalkotó ötletem támadt a regényem átírásával kapcsolatban, újabb megvilágosodás is ért: tudat alatt növényrajongó vagyok!

Az első regényemben is szerepel egy növényrajongó: Luer, a varázsló, a Fehér Páholy magisztere. Miközben épp a legnagyobb pánik van, a hülye virágát mutatja a főszereplőmnek.

És most SPOILER: ebben a regényemben is akad egy növényrajongó, nem is akárki, hanem a főszereplő.

De hát lehet nem rajongni értük, mikor ilyen szépek?

Őt szárról ültettem, hátha, aztán...

Jalapeno-bokor

Plusz kaptam névnapomra egy mininarancsfát! Hát ez a menőség csúcsa. Fotó még nincs róla, de majd! Próbáltam megkeresni a pontos fajtáját, de arról fogalmam sem volt, hogy ennyiféle narancs van...

Pöttyös flamenco üveghűtő ruha

Picit ferdítettem a minap, mert ismerem én jól a gyűjtögető női ösztön XXI. szd-i megnyilvánulását, a shoppingolási kényszert, csak épp nem ruhákkal. Két kedvenc boltom van, az egyik régtől fogva: a papírbolt. Már amikor az ember belép, megcsapja a finom friss új papír semmi máshoz nem hasonlítható illata. Aztán a szemet elárasztja a rengeteg szuper és kényelmes és jól fogó toll, a mindenféle szép és színes levélpapírok, aztán egyéb kiegészítők, amelyek csak akkor kellenek otthon, mikor nincs (úgymint: tűzőgép, A4-es lyukasztó, gemkapcsok és társaik), plusz ott vannak a csinos csomagolópapírok, hívogatnak a poszterek és naptárak, lehet válogatni a képeslapok között, ámulni a menőnél menőbb határidőnaplókon, végezetül végigböngészni a füzeteket. Legjobb. Mindig szerettem a füzeteket. Az első spirálfüzet, amelyet írásra használtam, az "Origins" címkét kapta, a második a "Sources"-t. Most ennél tartok - az utóbbi időben sajnos elhanyagolom szegényt, mert már gépre írok, viszont nagyon vicces visszalapozni versek, novellák első változatához, tíz éve remeknek gondolt ötletekhez, satöbbi.

Namármost a másik bolt, ami kedvenc, arra tegnap jöttem rá. Eddig lappangott a tudatom mélyén, és csak annyit tudtam magamról, hogy szeretek oda bemenni, mert jó érzés. Na, ez a lakberendezési bolt. Azon belül is a kedvenc boltom: a Butlers. Ezek a boltok telis-tele vannak olyan bigyókkal és kütyükkel, amelyekre épeszű embernek szüksége nincs, viszont vicces/designos/hangulatos, és hát az ilyen apróságoktól válik egy lakás otthonná. Kedvenc boltom egyelőre nem az én pénztárcám szerinti árfekvést képvisel, de ez jobb is, mert ha olcsóbb lenne, több dolgot vennék ott, ergo több pénzt is költenék. Így viszont bátran megígérhetem, hogy ha egyszer kőgazdag és sikeres író leszek, akkor az egész lakásomat Butlersből fogom feldíszíteni.