Az örömteli eseményt, azazhogy negyedéves lett, azzal ünnepeltük meg, hogy kapott fülbevalót. Neki nem tetszett annyira a művelet, de igazi kiccsaj lett.
Lássuk a száraz tényeket: 6250 gramm volt a tegnapi védőnői mérésen, kaja előtt, illetve 62 centi. Rengeteg ruhát kinőtt már, és mikor elővettem a kisfiam következő méretű ruháit, szomorúan konstatáltam, hogy mind nagyon fiús, elég kevés olyan van, ami nem királykék vagy babakék vagy égkék vagy kisnadrág vagy nagyon vékony nyári cucc. Szerencsére meg vagyok mentve, mert egyrészt kaptam kölcsön, másrészt a szomszédasszony is eladja a kislánya ruháit, így egy lépést se kell tennem, ha pótolni akarok valamit.
Törpehercegnő amúgy most már gyakorlatilag folyamatosan mosolyog, és azóta még könnyebb elolvadni tőle, mint eddig. Fejét simán kitartja 90 fokban (Kistücsök még fel se tudta emelni a fejét ekkor), apa hasán képes átfordulni hátra, amikor úgy van kedve. Cukin gügyög, az alábbi mondandói vannak:
- eő -> jól érzem magam / itt vagyok
- gí -> el vagyok anyátlanodva, gyertek ide
- k -> mi ez az izé?
Legnagyobb tudománya a kézben szöszgyűjtés. Egy nap alatt annyi szöszt képes összegyűjteni a tenyerében, hogy egy hónap alatt megtölthetnék vele egy párnát. Azért nem próbálom ki.
Kezével megfogja az ujjamat, csörgőt nem annyira, a hüvelykujját általában a többi ujj mellé teszi, nem mindig fog majmosan. Viszont hihetetlen ügyesen figyel, és sokáig tud egy dologra koncentrálni. Járókában elvan negyed órát is egyedül. Kedvenc játéka a telefontartóról lógó fülhallgató volt eddig, de most, hogy már tud fogni, nem annyira érdekli.
Ami az evést illeti, most jól vagyunk, amióta ismét ehetek tejtermékeket (egyik napról a másikra oldódott meg a dolog), és most már csak hatszor eszik naponta. Többet van ébren, kiszámíthatóbban alszik.
Az éjszaka pedig úgy van, hogy 9 körül alszik el, 11-kor nindzsaetetem álmában, és 6-ig durmol. Ez nem mindig volt így, de rávezettük, hogy így helyes... Az esti elalvás még nem megy nagyon fényesen, nem tudom, mi a bánata olyankor, mert pont ugyanúgy teszem le, mint délelőtt vagy délután, és akkor meg elalszik csendesen, mint egy kisangyal.
Furcsa belegondolni, hogy amikor Kistücsök ennyi idős volt, akkor már javában dolgoztam távmunkában otthonról, most persze ez elképzelhetetlen. Egyelőre legalábbis. Azt a minimális szabadidőmet, ami van, igyekszem pihenéssel és edzéssel tölteni.
Amikor még terhes voltam, azt mondták nekem, hogy attól, hogy két gyerekem lesz, nem lesz feleannyi szeretetem, és 100%-on fogom szeretni mindkettőt, ne aggódjak. És ez így is van, viszont van egy pár dolog, amit mégis meg kell osztanom közöttük. A legnehezebb a figyelem - hogy mikor melyikükre figyelek oda, és melyikükkel foglalkozom. Általában szegény Pöttömtündér esik ki a pixisből, neki csak billegetem a plüsscicát, aztán megyek vissza játszani a nagytesóhoz. Jó lenne egy klón néha.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése