Kiszínezi

Pont ma jöttem rá, hogy a tizenhárom hónapos lányom miért keni az arcára a májkrémet, miközben vacsorázik. Mert úgy hívják, májKRÉM, és érti. De tényleg. Egyszerűen minden nap megdöbbenek valamin, hogy mennyit ért. Múltkor Anyummal beszélgettem a feje fölött, hogy talán rá kéne adni a cipőt, de messze van, mert a kanapé karfájára tettem, erre felállt, odament tévesztés nélkül a kanapé karfájához, és odavitte Anyunak mindkét cipőt. Ha mondom, hogy sétálunk, már irányul az előszobába (mondjuk ez utóbbit én is érteném másfél hónap szobafogság után).
És nemcsak a szavakat érti, ahogyan beszélünk hozzá, hanem érti, hogyan működik a világ. Segít teregetni, épp kivesz egy kimosott ruhazsepit, de folyik az orra, simán beletörli. Vagy máskor talál egy papírzsepit valahol (például kiszedi a zsebemből), és visszaviszi a tiszta zsepis dobozhoz, mert tudja, hogy ott a helye. A bátyja egyik kedvenc szórakozása mostanában, hogy "főz" nekem, azaz mindenféle játékot összedobál egy margarinos dobozba, és mondja, hogy főzött nekem levest. Pindúrtündér megtalál egy ilyen dobozt, felveszi, és elkezd csattogni, evést imitálva. Érti, hogy ez nem igazi kaja, hanem játék. Amikor beteg voltam, akkor többször előfordult, hogy rámhúzta a pokrócot, és amennyire a kis testétől telt, betakargatott!

Szóval észre és empátiára gyúr.
Beszédre nem annyira. Egyelőre még csak az A, Á, E, O, Ö, U magánhangzók vannak meg, igyekszem tanítgatni, de amikor mondja, hogy tátátá, én meg mondom, hogy "most mondd, hogy "tititi", akkor közli, hogy nem.
Ezt a szót (mármint hogy "nem") tökéletesen ejti és használja. De szerintem ő az első gyerek a földön, aki előbb tanult meg igent mondani, mint nemet. Már kb. két hónapja képes bólogatni, ha egyetért, a nem sokkal később jött. Vicces volt, hogy egy kis ideig elfelejtette a bólogatást, mikor megtanult ellenkezni, de azóta megvan mind a kettő, és kiválóan lehet vele eldöntendő kérdésekről diskurálni.
Amúgy van némi szókincs, de azért még szűkös.

• Papa -> általában Apa, de néha papagáj
• Pápá -> ez az, ami, elköszönés
• Nyam -> ez lehet cica (=nyaú) vagy étel
• Ganga -> harang (ez tipikusan versekben, mondókákban)
• Mamma -> mikor nem a Mamára mondja, akkor a parallelogramma neve
• Potpotpot -> pötty (egy dalmatán, bármilyen fából készült cuccon, ilyesmi

Többet halandzsázik, néha játszunk olyat, hogy utánzom, azt nagyon szereti, nagyokat kacag közben. De legtöbbször csak tototo (Tót Ottó, röhögök néha) meg bábábá jön még. Ja, meg az állathangok. Abból most már elég jól állunk, meglett a méhecske (kicsit dz még) és a kígyó (tsz) is, a korábbiak mesterfokra emelve. A maci még mindig nincs meg, valamiért nem akar brümmögni a szájával. Viszont a kutyák kiestek a pixisből, mostanában a cicák a kedvencek. Régen mindig a kutyusokat mutatta a könyvekben, most már a cicákat, és a séta közben és a kertben is a cicákat lesi, és rettentő sikkantgatással veszi észre őket.

Kedvenc elfoglaltsága mostanában, hogy mindent belepakol a bodyjába, ami mondjuk egy kicsi labdánál vagy lego vasvillánál csak vicces, de mondjuk egy ceruzánál nem annyira, úgyhogy éppen próbálom leszoktatni. Abba már beletörődtem, hogy a konyhában az egyik fiókot kisajátította. A műanyag dobozok vannak benne, és azt kipakolhatja. A probléma ott szokott lenni, ha belepakol, mert múltkor kerestem egy kevés ideig a tv távirányítóját...

Számomra teljesen érdekes, ahogy a babákhoz és a plüssökhöz viszonyul. A bátyjától soha nem láttam arra utaló jelet, hogy a plüssfigurák érdekelnék, babája meg ugye nem volt, Tündérpocok viszont ölelgeti a plüssöket, megeteti a babákat, és tegnap kaptam jó éjt puszit a szundimacijától! Ezt úgy, hogy odatette az arcomhoz, és fishface. Eszméletlen cuki volt! Igazán meghatódtam.

Érdekes még számomra a rajzoláshoz fűződő viszonya. Míg Kistücsöknek ha rajzoltam a füzetébe emberkét, katicát, csigát, macit, ilyesmit, akkor ő azt nagy lelkesedéssel nézte, esetleg melléfirkált valamit, de inkább lapozott egyet és oda, addig a kisasszony lelkesen összefirkálja kiszínezi az összes rajzomat.

Alszik, mint a kisangyal (kb. fél 9-től kb. 6-fél 7-ig), eszik, mint a kisangyal, egyetlen dologgal állunk hadilábon, a kenyérrel, számomra teljes rejtély, hogy a májkrémes kenyérből megeszik egy egész szeletet, de bármi mással kenjük meg, akkor épphogy egy felet lehet nagy nehezen beleimádkozni (próbáltunk vajat, margarint, sajtkrémet, zakuszkát, túrókrémet, juhtúrót, lekvárt, mézet, jöhetnek az ötletek, mivel kenjük még). De amúgy minden mást megeszik, továbbra is nagy gourmand, jöhet a pörkölt és a taco leves is. 

Imádnivaló kis huncutka, és tényleg napról napra egyre értelmesebb.