Ülök a kertben a pokrócon, körülöttem a két csemetém, erre megjelenik a szomszéd kislány, és meséli:
- Képzeld, meghalt az anyacicánk.
Szomorkodom, ő nem tűnik nagyon szomorúnak, inkább felvillanyozottnak.
- Csak attól félek - folytatja társalgási hangnemben -, hogy visszajön zombiként, mert nyitva van a szeme.
Hat éves. Éjszakánként felsír, este nehezen alszik el. Most már tudom, miért.
Ettől hogyan óvjam meg a gyerekeimet? Az oviban elég, ha csak egyvalaki mesél ilyeneket... Még jó, hogy Kistücsök éppen nem figyelt oda.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése