Könnyebbik út

Azon is gondolkodtam mostanában, hogy milyen sokszor mondjuk azt, hogy "Nem tudom ezt vagy azt megcsinálni", és hogy ezek hány százaléka jelenti valójában azt, hogy "Nem akarom megcsinálni".
Magamon is észreveszem sokszor, hogy így keresek kifogást, aztán rájövök, hogy magamat is igyekszem becsapni, de amióta figyelek erre, a környezetemben is rengeteg példát találtam.
Nyilván sokszor mondunk mást, mint amit gondolunk, de ez az eset azt hiszem, nemcsak önáltatás, nemcsak kifogáskeresés, hanem a könnyebbik út. Ha nem tudom megcsinálni, akkor el van intézve, nem kell vele többet foglalkozni. Ha nem akarom megcsinálni, akkor ezzel szembeszállhat egy másik akarat, vagy csak simán megpróbálhatnak meggyőzni, hogy mégis akarjam, hogy az jó lesz. De mindenképp van folyománya.
Azért jutott mindez az eszembe, mert szerintem én korábban sosem mondtam azt, hogy valamit nem tudok megcsinálni (legalábbis nem lerázás céllal, hanem ha ilyet mondtam, akkor tényleg komolyan is gondoltam). Mi változott?
Hiszen tudom, hogy a könnyebbik út hosszútávon mindig beszűkít, és sokszor zsákutca...