2018. szeptember 24., hétfő

Nyuszi Gyuszi és Csubakka

Még két hónap van a harmadik születésnapjáig, de amióta miniovis, azóta nem mulaszt el lehetőséget, hogy hangsúlyozza: ő már nagylány. És igazából tényleg az is. Gyönyörűen beszél (egy-két hang persze hiányzik), egész mondatokban, egészen komoly gondolatokkal és szókinccsel. A fantáziája határtalan: folyamatosan mesél, akár az autóban ülünk, akár épp aszfaltkrétával rajzol, akár a lego-emberkékkel játszunk. Múltkor csináltunk az emberkéknek asztalt és székeket, mire kiválasztotta az egyik emberkét, épített neki egy kis főzőlapot három kockából, és közölte:
- Ő a főnök, úgyhogy ő főzi az ebédet.
Máskor meg krikszkrakszot rajzolt az aszfaltra, mire mondtam, hogy szerintem az egy halacska. Ő meg rámnézett, bólintott, és hozzátette:
- A halacskának van fagyija.
Ezt még tetéztük is kicsit azzal, hogy kérdeztem, hogy az uszonyával hogyan fogja meg a fagyit, mire neki a szeme se rebbent, közölte, hogy két uszonnyal összefogja.
Rajzolni amúgy kevésbé szeret, mert látja, hogy nem hasonlít a rajza az enyémre, ugyanakkor ha végre sikerül rávenni, akkor eszméletlen, miket belelát a saját vonalaiba. Egyszer arra próbáltam rávenni, hogy rajzoljon egy napot, mire csinált valamit, és közölte,
hogy az inkább Csubakka.

Humora is fejlődik, biztos a tesójától tanulja, mert a szóviccek neki is tetszenek. Mikor a trambulinon ugrált legutóbb, hívott engem is, hogy menjek ugrálni, így, kedveskedve:
"Ugrácskálj velecském!"

De a hónap slágere a Nyuszi Gyuszi dal, amelynek eredeti szövegét némileg átírva tesójával együtt éneklik (eddig mindig mondtam nekik, hogy ne külön dalt énekeljenek, és próbálják egymást túlharsogni, de eddig az eseményig süket fülekre találtam):
"Ide néz, odanéz, szétrobban."
És nevetnek.

Amúgy nyilván hisztizik, meg felháborodik, ha valami nem úgy történik, ahogy gondolja, meg még egy mese kell akkor is, amikor már megmondtam, hogy ez volt az utolsó, meg megsértődik, ha leszidom, meg elpityeredik, ha a tesója rászól, de ennek a fele színészet, a másik fele manipuláció. És amikor nem vagyok nagyon fáradt egy hosszú nap után, akkor annyira cuki, hogy alig bírom mosolygás nélkül a szigorúan nézést.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése