2019. augusztus 1., csütörtök

Újabb póki

Tegnap megnéztük a Spiderman: Far From Home-ot. Kicsit nehezen lendültem bele a dologba, mert az Endgame után úgy éreztem, kiválóan le van zárva ez az egész, és nincs is szükség többre, de persze a pénzcsapot nem szabad elállítani, láttuk a San Diego Comic Conon is, hogy bőségesen lesz új tartalom - bár hozzáteszem, nekem ennek a fele inkább rókabőr-szagú, nem hozott lázba egyáltalán (nade a Blade! huhúú, az jó lenne, ha jó lenne).
Na mindegy, szóval kicsit neki kellett durálnom magam, hogy most akkor megint nézünk szuperhősöset, de azért még ezzel az indulással is simán nézhető volt. Spoiler.
Tom Holland amúgy szerintem a legjobb Pókember eddig. Ő hozza igazán a karaktert, aki kb. az egyetlen a Marvel univerzumból, akiről actually olvastam is képregényt. Szerethető, esetlen, tényleg fiatal, és amúgy még jól is játszik.
Az alapsztori itt nem valami nagy szám, láttuk már ezerszer a zseni árnyékában elnyomott, meg nem értett "zseni" toposzt, mondjuk ahogy az a szedett-vedett banda tálalva van a filmben, elég nyomi - nem tudjuk komolyan venni a főellenséget.
A csavar persze ott van, lehet, hogy valakinek meglepetést is okozott, poénnak elmegy. A végén a duplacsavar, hogy Fury nem is Fury volt, szintén sejthető, de kicsit poénabb.
A humor nálam ugye problémás, mert nekem az nem poén, amikor rajtakapják gatya nélkül az ismeretlen csajjal, meg az se poén, hogy bénázik, és majdnem felrobbantja a buszt, szóval csak pár dolgon mosolyodtam el, például mikor Happy eldobja a pajzsot, de könyörgöm, miért kell utána még szájbarágni, és ezzel élét venni a poénnak azzal, hogy még hozzá is teszi: "I don't know how Cap does it". Mééérkellett?
Na jó, a Night Monkey az vicces volt.
Nade a látvány, az megint fasza. Nem feltétlenül az "illúziók", hanem főleg az ugrálások. Meg az a kábé másfél perc, amikor az illúzión belül először harcolnak, és mindenféle pszichedelikus látomások jönnek Peterre.
Mondjuk jegyzem meg, hogy ha ez az egész hologramos-drónos móka azonkívül, hogy teljesen fotorealisztikus 3D képet tol ki, még improvizatíve is használható, nemcsak előre lerenderelt képekre (mint ahogy később látjuk), akkor elég gyökér volt Beck, hogy csak egy tinédzsert riogatott vele.
A szemüveg fun volt, de miért tudta visszavenni, miután minden jogosultságot átruházott Beckre?
Mindegy, legalább a világot nem kellett most megmenteni. Üdítő változatosság. És a post credit scene-ben meg látjuk, hogy van már felkészülés az ormótlan sok filmre, ami következik.
Az előző Póki jobban tetszett.
6/10.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése