Közben ősz lett.
Hazaköltöztünk, olvastam egy jó kritikát a regényemről a
moly.hu-n, kezdem utolérni magam a munkáimmal, megnéztünk egy pár filmet, valamennyire rendet raktam, kimostam a nyári porból a plüssállatokat, szervezek találkozókat, leszoktam az indexről, hallgatok zenét újra
Jangón, jó könyvet olvasok, és érzem a téli álomra készülés állati ösztönét. Szerencsére még elég gyengén.
Tök jó, hogy valakinek az a kedvenc idézete tőlem, ami nekem is:
"Vannak olyan pillanatok az ember életében, amikor nem akar máshol lenni. Amikor szeretné az élményt megragadni, kabátként magára húzni, belekucorogni és elaludni, hogy így maradjon, ameddig csak lehet."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése