2015. január 20., kedd

Egy híján húsz

Amikor tavaly augusztus végén elnéztünk a játszótérre annak ellenére, hogy akkor Kistücsök még pici volt, beszélgettem egy anyukával, akinek akkor 19 hónapos volt a kisfia, és büszkén mesélte, hogy Petike már kanállal eszi a levest. Akkor elhatároztam, hogy az én kisfiam is enni fogja kanállal a levest, mire 19 hónapos lesz.
Na, ez semennyire nem jött be, még a kanállal evés is határeset, nemhogy leves. Próbálunk kanállal enni, a szájba tevés tökéletes, csak a kajafelszedéssel van gond, kéne egy normális kanál, ami elég mély, hosszúkás alakú, viszont vastag a nyele. De nem foghatom a kanálra, Pöttömkénél a szándék hiánya is jelen van.

Viszont cserébe december 28 óta meg tudja nevezni saját magát, sőt, mondatot is alkot: "Gábi ba szöppi" (Gábi bal kézzel söprizik), "Gábi na hinta" (Gábi nagy hintázik).
Szavakat alkot, és nevet rajtuk:
papi és husi = pasi
kenyér és husi = kesi
hópehely = hópepe
krumpli = kumpipi
méhecske = zeze beze
tarkabarka = tabaga
Szilveszterkor kitalálta, hogy az a szó önmagában elég unalmas, hogy "autó", úgyhogy attól kezdve ezek a járművek "autó pintó" névre hallgatnak. A teherautó természetesen "te autó pintó".

Nemcsak beszél, ért is. Egyrészt sose mondtam neki, hogy a Rajzfilmslágerek zenében a Gumimacik dalában macik vannak, mégis brummog, mikor meghallja, és hadonászik a karjával, mikor "ott repül Márton lúdon"-hoz érünk, na és persze mindent ért abból, amit mondunk neki, másrészt képes ilyen kérdésre is felelni, hogy ha hazamegyünk, milyen játékok várják otthon, vagy hogy mivel játszott a játszócsoportban.

A humora jobb mint az enyém, már most látszik. Most épp az a sláger, hogy mivel már minden formáról, berakósról és egyéb játékról tudja, hogy hová való, azon kísérletezik, hogy bár nem való bele, mégis belefér-e. Például az F betű a W betű helyére pont beillik elferdítve, és ez számára nagyon vicces. A hatszög is belefér a nyolcszög helyére, de morog, mikor beesik.

Megismerkedtünk a hóval és a jéggel, miután kapott kesztyűt, már nagyon tetszett neki. Egyszer keményen elcsúszott, de megtanulta, hogy óvatosan kell menni a csúszós úton.
A karácsonyfától elbúcsúztunk, de még három napig minden reggel mondta a nappaliban a fa helyére, hogy "fa". Szerintem a lámpákat sajnálja a legjobban az egészből.

A mintás (számos, almás, egeres stb) LEGO elemeket már simán összerakja toronyba, a többi elem egyelőre nem érdekli. A játékok közül még mindig az összerakós pohárkészlet a sláger, de egyre több olyan játékkal szeret játszani, amelyekben sok az apró darab. E hónap leghosszabb ideig egyben játszását viszont egy egyszerű sámlival követte el, amelynek a tetején lévő fogantyú-lyukba bedobált mindenfélét, és közölte, hogy "egy potty", "két potty".

Kedvenc olvasmánya még mindig a Bambis könyv, csak most már "kiolvastuk" az egészet, azaz az összes illusztráció nevet kapott és játszik. Olvasáshoz már használja a kezét: ha ellapoz, hogy megmondja, "eebm" (elbújt a rajz), odateszi a kezét, hogy visszalapozhasson: "ku" (kukucs rajz). Kedvenc könyve viszont a "Togyi" (Toldi), az összes olcsó könyvtáras könyv közül mindig ezt keresi meg és veszi kézbe a neki kijelölt polcról.

Még hadakozunk a harapással, de most kitaláltam, hogy amelyik nap megharap, akkor nem hintázhat többet, és így tényleg leszokóban van, mert megértette ezt a büntetést. Olyannyira, hogy ha a szájába veszi a dobókockát, és megmondom neki, hogy most már nem játszhat vele, mert nem szabad megenni, akkor azt mondja, hogy "na hinta".
Még egy dologról kell aktuálisan leszoktatnom, ez pedig a fürdővízből ivás. Kezdi igazán élvezni a fürdést, hasra fordul, csobbant a lábával, nevet, belemártja az állát, de közben tudja, hogy nem ihat, és mégis. Nem sokat persze, és közben figyel, milyen arcot vágok. Morcosat. Pedig valójában annyira cuki, hogy nagyon nehezemre esik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése