2015. január 15., csütörtök

Johnny Mnem... ja, Wick

Keanu Reevest mindig kedveltem, a kiváló scifik mellett többek közt a Sweet Novemberért, a Drakuláért és az Ördög ügyvédjéért, és aztán eltűnt.
Jó, hogy újra megjelent. A John Wick nem hoz újat a Taken-stílusú akciófilmekbe, de van a filmben két olyan jelenet, amiért muszáj megnézni. Spoiler.

Az egyik az, amikor a maffiózó fater felhívja az autódealert, hogy miért ütötte meg a fiát, és az közli, hogy a srác ellopta John Wick autóját, és kinyírta a kutyáját. A reakció az tökéletes.
A másik meg amikor a kidobóembert ismerősként üdvözli, és megmondja, hogy vegyen ki egy szabadnapot, és az megköszöni.
Az egész Continental hotel feeling és a zártkörű udvariaskodás kiválóan el lett találva, ez az erőssége a filmnek. Pont ezért például nem tetszett a bérgyilkos csaj benne: ostoba volt és nem illett az egész miliőbe.
Ami nem tetszett még:
- az alapsztori, hogy a kutya az utolsó ajándék, és akkor persze pont kinyírják, kicsit direkt nekem
- a Dafoe által játszott fickó hülyesége, hogy azt hiszi, megúszhatja, ha csak simán hazamegy, miután segített Wicknek (és tudja, hogy még nincs vége a mókának)
- a végén a szokásos "ne használjunk fegyvereket, hanem bunyózzunk... jóó, persze, tudom, hogy abban te gyakorlottabb vagy, de a büszkeségem az nagyon fontos" jellegű harc, amitől égnek áll a hajam (pedig bizakodtam, amikor Theont lepuffantotta a mondat közepén)
- a profi gyilkos megoldása arra, hogy kést tartanak felé (beleszúrom az oldalamba, és akkor majd biztos jobban fogok tudni harcolni az ellenfelem ellen)
- a legeslegvégén az, hogy véletlenül épp egy állatmenhelyre tört be gyógyszerért, ahol kiválasztotta a legrondább kutyát, aminek már semmi köze a feleségéhez, de ha már volt kutyája, akkor persze legyen még egy, mert kutyával záródó film az mindenkit zokogásra késztet (nemmm!)

De amúgy teljesen helyén volt, és Ian McShane-t is tökre kedvelem, úgyhogy legyen mondjuk 7/10.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése